Angol szavak magánhangzók nélkül

Nagyon kevés lexikális szó (vagyis nem számítva a közbeiktatásokat) magánhangzók nélkül. A leghosszabb ilyen lexikális szó a tsktsks, ejtsd: / ˌtɪskˈtɪsks /. Az n-edik / ˈɛnθ / matematikai kifejezés, ahogyan az n-edik fokig örül, meglehetősen gyakori. Egy másik matematikai kifejezés magánhangzók nélkül az ln, a természetes logaritmus. Homályosabb példa az rng / ˈrʌŋ /, amely a gyűrűből származik az ⟨i⟩ betű törlésével. Más nyelvekből származó magánhangzó tulajdonnevek, például az Ng vezetéknév, megtarthatják eredeti írásmódjukat, még akkor is, ha magánhangzókkal ejtik őket.

A közép-angol időszakban nem voltak szabványos helyesírások, de néha a magánhangzó vagy a mássalhangzó hangképét használták, ugyanúgy, mint a modern angol doesy⟩-vel, különösen a 14. és 15. században. Ez a vokális ⟨w⟩ általában a / uː / kifejezést képviseli, mint a wss-ben (“use”). Abban az időben azonban a ⟨w⟩ formát még mindig alkalmazták a ruu⟩ (lásd W) kétoldalas ábrázolására, nem külön betűként. Ez a gyakorlat a modern walesi helyesírásban létezik, így a walesi nyelvből kölcsönzött szavak így használhatják a ⟩w⟩ szót, például:

Bonyolultan rímel a crwth és a pibgorn zenére.

• a cwtch (rejtekhely vagy köblyuk) szintén walesi származású (bár nemrégiben az angol által befolyásolt szó, és szinte kizárólag a Walesben beszélt angol változatban használják, nem szabványos angol nyelven), valamint a crwth és A cwtch a leghosszabb angol szótár szavak withouta, e, i, o, u, y⟩ nélkül a Collins Dictionary szerint.

  mint például a Mount Everest nyugati Cwm. Néha használják, a walesi hitelfelvétel útján, völgy általánosabb értelmében. A coombe, a combe, a coomb és a fésű írásmódjai az óangol cumb-ból származnak, amely vagy sokkal korábbi kölcsönnek tűnik a modern walesi elődtől, vagy pedig még korábbi eredetű, tekintve, hogy volt ókori görög κὑμβη szó (kumbē) üreges edényt jelent. Az angol irodalomban megtalálható a helyesírás combe (mint Ilfracombe és Castle Combe), coomb (mint J. R. R. Tolkien) vagy comb (például Alfred, Lord Tennyson).