Földtudományi Tanszék

A nagy, esetenként 50 km átmérőjű morfológiai mélyedéseket kalderáknak nevezik, és ezek a vulkanikus építmény saját mögöttes, részben kiürült magmájába való összeomlásának következményei. kamra. Ezeket a nagy, gyakran kör alakú, majdnem függőleges falú formákat időnként megtelik víz. A kaldera kialakulása után a kráter padlóján lévő szabad teret később újabb lávafolyások töltik ki.

A kalderák alakjának oka a központi tető tönkremenetele. sekély magma tározója. Ez akkor fordulhat elő, ha a magma nem a középső tetejéről, hanem inkább a vulkán széléről tör ki, és rést hagy a magmakamra és a megfelelő tető között. A szerkezetileg instabil tető többé-kevésbé szabályos formában omlik be, amit a felületi mélyedés tükröz. A kráterek és a kalderák közötti különbség elsősorban méretének és kialakulási folyamatának köszönhető: a kráterek átmérője ritkán haladja meg a néhány száz métert. A kaldera összeomlása gyakran robbanásszerű vulkanizmussal jár. A tölcsér alakú kalderák a nem szabályos tetősüllyedések vagy eróziós folyamatok során bekövetkező szárnyak összeomlásának következményei.