Rákmítosz: Édesítőszerek és rák

Töltse le a pdf verziót (106 kb)

A mítosz eredete

Az aszpartám egy mesterséges (nem tápláló) édesítőszer, amelyet az élelmiszerekben és italokban a cukor helyettesítésére használnak. A korai állatkísérletek változatos eredményeket mutattak az aszpartám biztonságosságával kapcsolatban. Nagy vita alakult ki az aszpartám jóváhagyásával kapcsolatban az Egyesült Államokban. 1981-ben az FDA vezetőjét menesztették, állítólag miután elutasította az aszpartám legalizálásának jóváhagyását. Utódja legalizálta, majd később állásajánlatot fogadott el az aszpartám tulajdonosa, a Searle cégnél.

Az aszpartámot később a NutraSweet® névre keresztelték. Ez a vita további gyanút váltott ki az aszpartám nem biztonságos. Az Equal® aszpartámot is tartalmaz.

Az utóbbi időben a szteviol-glikozid bevezetését tapasztaltuk, amely természetes, intenzív édesítőszer, Stevia néven ismert.

Aktuális bizonyítékok

Aszpartám

2006-ban az Európai Ramazzini Alapítvány tanulmányt tett közzé a patkányok aszpartámfogyasztásáról, és annak fogyasztását a rákos megbetegedések növekedésével kapcsolta össze.1

Az Európai Élelmiszer- és Biztonsági Hatóság (EFSA) minden publikálatlan adatot kért a tanulmányból, és újraértékelte az összes jelenlegi bizonyítékot. Fenntartották, hogy az aszpartám (40 mg / testtömeg-kg / nap) elfogadható napi bevitele (ADI) továbbra is biztonságos. A teljes kockázatértékelés 2013-ban jelent meg, és arra a következtetésre jutott, hogy az aszpartám és bomlástermékei biztonságosak a lakosság számára.2

Az Food Standards Australia and New Zealand (FSANZ) által 2003-ban végzett felmérés az aszpartámot ettek Ausztráliában. Megállapították, hogy az aszpartám átlagos fogyasztói az ADI 6% -át, a magas fogyasztók pedig az ADI 15% -át fogyasztották. Arra a következtetésre jutottak, hogy az ausztrál fogyasztás jóval alacsonyabb volt azoknál a szinteknél, amelyeknél káros egészségkárosító hatások jelentkezhetnek. Nem találtak hiteles bizonyítékot az aszpartám rákkeltő hatására.4

Lenyelés után az aszpartám három termékre bomlik: aszparaginsav, metanol és fenilalanin. Más élelmiszerekhez, például a tejhez képest ezeknek a vegyi anyagoknak a mennyisége viszonylag alacsony. Néhány fenilketonuria (vagy PKU) genetikai rendellenességben szenvedő ember nem képes metabolizálni a fenilalanint. Ez a három termék azonban biztonságos az általános lakosság számára.5

Voltak esetek, amikor születési rendellenességekben, agyrákban, Alzheimer-kórban, sclerosis multiplexben és rohamokban szenvedők tulajdonították állapotukat az aszpartámfogyasztásnak. Ezek az állítások anekdotikusak és nem tudományos bizonyítékokon alapulnak. 4

Szacharin

Néhány évtizeddel ezelőtt a szacharint a cukor és az aszpartám nem biztonságos alternatívájának tekintették. Az 1970-es években számos állatkísérlet a magas szacharinfogyasztást a hólyagrák fokozott kockázatával hozta összefüggésbe. Ezen vizsgálatok eredményeként a szacharint 1977-ben betiltották Kanadában. 1980-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) felsorolta a szacharint, mint lehetséges karcinogén anyagot az emberekben.6

A jelentés a rákkeltőkről (RoC) az ismert vagy ésszerűen várható emberi rákkeltők (rákot okozó anyagok) felsorolása. A szacharint 1981-ben vették fel az RoC-ba (második kiadás), mivel ésszerűen feltételezhető, hogy emberi rákkeltő anyag. 7

Azóta a szacharin rákkeltő hatását számos vizsgálat eredményei alapján felülvizsgálják. Először is, az Egyesült Államok Nemzeti Toxikológiai Programja (NTP) által áttekintett néhány tanulmány megállapította, hogy a patkányokban elért eredmények nem reprodukálhatók egerekben. Ezek a vizsgálatok azt mutatják, hogy a húgyhólyagrákok növekedése patkányokban a patkány vizeletrendszerének fiziológiájának köszönhető. Egy másik tanulmány a rák arányát vizsgálta a cukorbetegek körében, akik nagyobb valószínűséggel fogyasztanak mesterséges édesítőszereket. A húgyhólyagrák kockázata nem volt magasabb a cukorbetegek körében, mint az általános populációban.8

Ezen adatok eredményeként 2007-ben a szacharint eltávolították a RoC-ból. Az IARC újraértékelte a szacharint és a eltávolította a lehetséges rákkeltő címkét. 9

Ciklamátok

A ciklamátok vita tárgyát képezték, és az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) 1969-ben betiltotta őket az Egyesült Államokban. továbbra is tiltott az Egyesült Államokban. 11

Az IARC szerint nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a ciklamátok akár emberekben, akár állatokban rákot okoznának. Az IARC által áttekintett tanulmányok azt mutatják, hogy a ciklamátok nagyrészt változatlan formában ürülnek a vizelettel, eltekintve azoktól a kis mennyiségektől, amelyek más vegyi anyaggá alakulnak és felszívódnak. 12

A FAO (Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet) / az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó szakértői bizottsága (JECFA) ajánlott ADI-t (elfogadható napi bevitel) a 11 mg / testtömeg-kilogramm ciklamátokhoz. .13

Ausztrália és Új-Zéland (FSANZ) élelmiszer-előírásai szintén elvégezték a ciklamátok biztonsági értékelését, és arra a következtetésre jutottak, hogy ez az ADI megfelelően védi a fogyasztókat. Az FSANZ expozíciós értékelései szerint minden 12 évnél idősebb ember és a 2-11 éves gyermekek 95% -a fogyaszt ciklamátokat ezen ADI-n belül. A gyermekek fennmaradó 5% -ának túlfogyasztásának orvoslása érdekében az FSANZ csaknem felére csökkentette az ízesített italokban megengedett ciklamátok maximális mennyiségét. 14

Szukralóz

A biztonság iránti aggodalom A szukralóz szekvenciája a vegyi anyagok azon osztályán alapul, amelyhez tartozik, és amely szerves kloridként ismert. Egyes szerves kloridoknak mérgező hatása van, még kis koncentrációban is. A szukralóz biztonságosságát a FAO / WHO Élelmiszer-adalékanyagok vegyes szakértői bizottsága (JECFA), az FDA, az Health Canada és az Európai Bizottság Élelmiszerügyi Tudományos Bizottsága (SCF) értékelte és jóváhagyta. Ausztrália, Új-Zéland (FSANZ) megállapította, hogy a szukralóz étrendi bevitele Ausztráliában az ajánlott szinteken belül van. 3

A szukralóz nincs felsorolva az Egyesült Államok rákkeltő anyagokkal foglalkozó jelentésében. / h3>

Az aceszulfaminkálium (Ace K) egy újabb mesterséges édesítőszer, amelyet számos új generációs üdítőnél használnak. A Twinsweet ™ az Ace K és az aszpartám kombinációjának kereskedelmi neve. A többi mesterséges édesítőszerhez hasonlóan aggodalom merül fel az Ace K. biztonságossága miatt. Az Ace K biztonságosságát a FAO / WHO Élelmiszer-adalékanyagok vegyes szakértői bizottsága (JECFA), az FDA, az FSANZ és az Az Európai Bizottság (SCF) étele. Ausztrália és Új-Zéland (FSANZ) 19-22 élelmiszer-előírásai szerint az Ace K étrendi bevitele Ausztráliában jóval az ajánlott szint alatt van. 3

Steviol-glikozid

A szteviol-glikozid a Stevia Rebaudiana növényből származó természetes édesítőszer. 24 Ausztráliában „Stevia” néven ismert. Az FSANZ átfogó kockázatértékelést végzett a 2008-as jóváhagyása előtt, és arra a következtetésre jutott, hogy valószínűleg nem lesz káros hatása az egészségre 11 mg / testtömeg-kg dózisig. 25

Összefoglalás

A közönség aggodalma ellenére nincs bizonyíték arra, hogy a mesterséges édesítőszerek rákot okoznának, vagy a tipikusan elfogyasztott dózisok nem lennének biztonságosak. ezeknek a mesterséges édesítőszereknek továbbra is megoldatlan marad.24

Az összes adalékanyaghoz hasonlóan az édesítőszerek jelenléte is azt jelzi, hogy az élelmiszer erősebben feldolgozott. A mesterséges édesítőszerek általában olyan ételekben vannak jelen, amelyeket amúgy sem szabad nagy mennyiségben fogyasztani – az egészséges táplálkozásról szóló ausztrál útmutató extrák csoportja. Az aggódó szülőknek meg kell próbálniuk a címke nélkül értékesített ételeket; olyan feldolgozatlan ételeket, mint a gyümölcs és zöldség. Ez segít megelőzni a túlsúlyt és az elhízást, és a számos krónikus betegség és rák kockázata.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük