Yggdrasil (Magyar)
Az Yggdrasil örök zöld kőrisfa a skandináv mitológiában. A világ közepén áll, ágai mind a kilenc birodalomra kiterjednek. Mindegyik birodalom a saját ágán lóg, de ha a fa megremeg vagy eldől, akkor az összes birodalom is.
Yggdrasil-t Mimir-fának (ó norvég: Mímameiðr) és Læradnak (ó norvég: Læraðr) is nevezik. . A világfa gondolata más germán törzseknél is jelen van. A németországi Szászországban a pogányok egy Irminsul nevű fát imádtak. Ezt a fát végül Nagy Károly rombolta le a 8. századi szász háborúk során. (Bővebben: A viking kor a pogányok ellenállása miatt kezdődött)
Az Yggdrasil név kenning, mitológiai metafora, amelyet az Edda Hávamál című verse ír le. Az Yggdrasil két szó kombinációja. Yggr, amely Odin egyik neve és jelentése “a rémisztő, aki mindent elüt”. Drasill alapvetően “lovat” jelent, de fenséges és szertartásos módon. Ezért az Yggdrasil név Odin lovát jelenti.
A nevet Odin világfájával való összefüggésében kell érteni. Odin, aki mindig több tudásra törekszik, egyszer feláldozta magát a fán, hogy minél több ismeretet szerezzen.
Tudom, hogy kilenc hosszú éjjel egy szeles fán lógtam,
lándzsával megsebesítve, Odinnak szentelve,
magam magamnak,
azon a fán, amelynek senki sem ismeri a gyökereit.
– Hávamál-versszak 138
Amikor Odin a fán lógott, ezért lovaként ült a fán. Ez a mitológiai metafora skandináv humornak tekinthető.
Senki sem adott kenyeret, sem kürtöt,
lenéztem,
felvettem a rúnákat, sikoltva vettem,
I majd onnan zuhant.
– Hávamál strófája 139
Az utolsó pillanatokban, mielőtt Odin leesett Yggdrasilról, megtanulta a rúnák titkait. Újra és újra látjuk, hogy a tudomány nem szerezhető valamilyen személyes áldozat nélkül a skandináv mitológiában.
Az Yggdrasil három gyökérrel rendelkezik
Az Yggdrasilt három hatalmas gyökér hordozza, mindegyik mellett egy kút található. Az első gyökér mélyen a vastag jég alatt található Niflheimben. Valójában olyan mélyen fekszik a föld alatt, hogy Odin lovának, a Sleipnirnek kilenc napig kell teljes sebességgel a sötét völgyeken át a gyökérhez érnie.
Mélyen Niflheim alatt van, ahol a Helheim található. Itt található az első gyökér a jól nevezett Hvergelmir néven, erről a kútról nem sokat tudni, és olyan felfedezhetetlen előnyökkel járhat, amelyeket csak ennek a birodalomnak az árnyai ismernek. A Hvergelmirt néha méregkútnak nevezik, de ez a kút az élet forrása is. Ebből a kútból jött az a folyadék, amely megalkotta az első élőlényt a skandináv mitológiában.
Ez a gyökér Helheim mélyén minden nap azért küzd, hogy fenntartsa erejét, mert a nagy sárkány Níðhöggr (jelentése: gyűlölködő csatár) folyamatosan rágódik rajta. Níðhöggr csak akkor hagyja abba a rágást, amikor meghallja, hogy a pokolkutya Garmr üvölti a távolban.
Ebben a pillanatban Níðhöggr széttárja szárnyait, és Hel bejáratához repül, ahova új halott lelkek érkeztek. Leszáll és leszáll a mellettük lévő földre, és az összes holttestből kiszívja a vért, így azok teljesen elsápadnak.
A Grimnir (Grímnismál) laikus szerint Níðhöggr nincs egyedül a gyökér. Számtalan kígyó harapja a fa hajtásait.
Több kígyó fekszik a Yggdrasil kőris alatt, mint azt egy régi bolond elképzeli.
Going and Moin,
ők Grafvitnir fiai,
Grabak és Grafvollud, valamint Ofnir és Svafnir
mindig, azt hiszem, megeszi a fa hajtásait.
– Grímnismál 34
Amikor Níðhöggr ül és rágja Yggdrasil gyökerét, gyakran megszakítja Ratatoskr (jelentése: : Fúrófogat), aki sértésekkel tölti meg a fülét. Ratatoskr egy idegesítő mókus, akinek nincs jobb dolga, mint fel-le szaladni a fán a sárkány és a tetején lévő sas között.
Valahányszor a sas megsértődik Níðhöggr miatt, a mókus futni fog le a fáról, és mondja el a sárkánynak, amit róla mondtak. Níðhöggr ugyanolyan udvariatlan a sassal kapcsolatos saját megjegyzéseiben, és az új sértések hallatán válaszol vissza a mókusra a sassal kapcsolatos saját sértéseivel. Ratatoskr ezen üzenetek hordozójaként való részvétele életben tartja Níðhöggr és a sas közötti gyűlöletet, és egyedüli oka annak, hogy állandó ellenségek maradnak.
A sasról nem sokat tudni, de a Próza Edda már leírta, hogy sok mindenről rendelkezik. A sasnak sokkal nagyobbnak kell lennie, mint egy normál sasnak, mert a szeme között egy Vedrfolnir nevű sólyom ül (régi norvég: Veðrfölnir).
A sólyom valószínűleg a sas ismeretéhez kapcsolódik, lehet, hogy csak mint Odin két hollója, Huginn és Muninn, repülnek ki, hogy tudást gyűjtsenek. Bár csak Snorri Sturluson szerint van egy sólyom és egy sas is a világfa tetején, ezért ez a rész bizonytalan.
Más lények is laknak az Yggdrasil ágai között. Valhalla (ó-norvég: Valhöll) tetején két állat áll, a kecske Heidrun (ó-norvég: Heiðrún) és az Eikthyrnir szarvas (ó-norvég: Eikþyrnir). A szarvasbika napját azzal tölti, hogy megeszi a fa újdarabjait, a kecske pedig megeszi a leveleket.
A kecske tőgyéből véget nem érő patak folyik egy nagy kádba Valhallában. Minden este, miután a valhallai harcosok Ragnaröknél gyakoroltak, leülnek ebbe a terembe pihenni, megeszik a Sæhrímnir nevű óriás disznó húsát és megiszják a kecskéből a rétet.
A zöld ágak közül négy másik szarvas él, nevük: Dáinn, Dvalinn, Duneyrr és Duraþrór. Egész nap elfoglaltak a falevelek felemésztésével.
A második gyökér Jotunheimben található, ezen a gyökéren van a kút, amelyet Mimir-kútnak neveznek (ó-norvég: Mímisbrunnr). Ez a bölcsesség kútja, és Mimiré. Mindennap Mimir iszik ebből a kútból Gjallarhorn nevű ivókürtjének felhasználásával. Ennek a kürtnek ugyanaz a neve, mint a Heimdallr által használt kürtnek, ezért lehetséges, hogy mindegyiknek van egy.
Mimir nem tartja magának a kútot, megengedi, hogy mások isznak belőle, de drága áron. Odin egyszer ivott a bölcsesség kútjából, de fizetésként fel kellett áldoznia a jobb szemét.
Mimir kútja valószínűleg az egyetlen nagy dolog Jotunheimben, a többi csak zord hely, nem sok itt nő a fák és a fű mellett. De a sok folyó tele van édesvízzel, amely beszivárog a sok fa gyökerének táplálásához.
A harmadik gyökér Asgardban található, közvetlenül az Urðr nevű kút mellett (ó-norvég: Urðarbrunnr). E kút mellett van egy csarnok, ahol három Norns nevű nőlény él, akiket az idő megszemélyesítéseként érzékelnek. Nevük Urðr, Skuld és Verðandi.
Ezek a Nornok minden reggel vizet merítenek a kútból, összegyűjtik a nedves földet vagy agyagot, és ráöntik az Yggdrasil fára. Ezt azért teszik, hogy a világfa zöld és egészséges legyen. Ha nem sikerül ennek a feladatnak, a fa rothadni kezd.
Az Urðarbrunnr vize varázslatos, és annyira szent, hogy minden, amihez hozzáér, az Yggdrasil mellett olyan fehér lesz, mint a membrán (az úgynevezett skjall) “bőr”) egy tojáshéj belsejében. Ebből a kútból származnak a skandináv mitológiából származó hattyúk. A fehér szín a tisztaság, a büszkeség, a szépség, a nagyság, a fény és a halál szimbóluma.
Ez ezen a helyen van az istenek és az istennők napi találkozásai, és ahol ítéletet mondanak. Ezt a helyet “árnyalatnak” nevezik, és annak alapján, hogy az északi társadalom hogyan működött a viking korban, ezt össze lehet hasonlítani egy parlamenttel . Például Dániában a parlamentet “folketinget” -nek, a népparlamentnek hívják.
Ragnaröknél a két utolsó ember, egy hím “líva” és egy nőstény “livtraser” talál menedéket Yggdrasilban . Itt maradnak, amíg biztonságosan visszatérnek az új világba. Minden jövőbeli ember őseivé válnak.
Bréma Ádám, német középkori történész szerint. Volt egy nagy fa A svédországi Uppsalában olyan ágak voltak, amelyek mindig körülötte húzódtak. Ez a fa télen is mindig zöld volt. Nem ismert, milyen fáról írt, de lehetséges, hogy fenyő volt. Ádám szerint , az itt élő pogányok áldozatokat áldoztak az isteneknek a közeli tónál.
Források:
Jesse Byock (2005) Snorri Sturluson, The Prose Edda. 1. kiadás. London, Anglia: Penguin Books Ltd. ISBN-13 978-0-140-44755-2
Anthony Faulkes (1995) Snorri Sturluson, Edda. 3. kiadás. London, Anglia: Everyman JM Dent. ISBN-13 978-0-4608-76 16-2