U.S. Az oktatási rangsor esik a világ többi része mögött
Az Egyesült Államok nem fektet be annyit az emberi tőkébe, mint más fejlett országok. Ennek eredményeként komparatív előnye elmarad. Például az amerikai diákok matematikai készségei legalább 2000 óta stagnálnak. Ez azt jelenti, hogy sok más országtól – például Japántól, Lengyelországtól és Írországtól – lemaradtak, amelyek jelentősen javultak. Valójában az Egyesült Államok teszteredményei most globális átlag.
A Nemzetközi Hallgatói Értékelés 2015. évi programja teszteli a 15 éves diákokat szerte a világon. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adminisztrálja. Az Egyesült Államok a 71 ország közül a 24. helyet foglalja el a tudomány területén. Matematikában rosszabbul teljesített, a 38. helyen állt.
Az Egyesült Államok 470-es eredményt ért el matematikában, ami alacsonyabb az OECD 490-es átlaga alatt. Ez jóval elmarad az első öt közül, amelyek mindegyike ázsiai: Szingapúr 565 , Hongkong 548, Makaó 544, Tajvan 542 és Japán 532. Kína nem volt benne, mivel csak négy tartomány vett részt.
A tudományban az Egyesült Államok 496 pontot ért el, ami meghaladja az OECD 493 átlagát. Az öt legjobb eredményt elért ország Szingapúr 556, Japán 538, Észtország 534, Tawian 532 és Finnország 531.
Ezek az alacsony pontszámok azt jelentik, hogy az amerikai hallgatók nincsenek felkészülve a magas fizetésű számítógépes és mérnöki munkákra, amelyek gyakran külföldi munkavállalókhoz kerülnek. Ironikus módon a Szilícium-völgy Amerika csúcstechnológiai innovációs központja. Sikereinek egyik oka külföldi származású szoftvermérnökök kulturális sokszínűsége.
Más vállalatok egyszerűen kiszervezik a technológiájukat munkahelyek a tengerentúlon. Az eredmény azonban ugyanaz. Kevesebb magas fizetésű állást kínál az amerikai állampolgárok számára.
A Hoover Intézet közgazdásza, Eric A. Hanushek becslése szerint hogy az Egyesült Államok gazdasága az elkövetkezendő 20 évben 4,5 százalékkal többet fog növekedni, ha tanulóink matematikai és természettudományi képességei ugyanolyan jók lennének, mint a világ többi része. Ez a kijelentés sokkot okozna a legtöbb amerikainak, akik úgy gondolják, hogy tanulóink képességei a világ legjobbjai közé tartoznak.
Valójában a 2008-as társult szakemberek csaknem fele A sajtó közvélemény-kutatása szerint az amerikai hallgatók eredménytesztjei megegyeznek vagy jobbak más iparosodott nemzetek gyermekeinél. 90 kilencven közülük elismerte, hogy az oktatás segíti a gazdasági növekedést.
Az igazság megdöbbentő. Az Egyesült Államok a legalacsonyabb helyen áll a hallgatók matematikai képességeinek felmérésében 30 iparosodott országban. A tények ismerete és szembesítése helyett a legtöbb amerikai tagadja. Valójában ugyanaz a felmérés azt mutatta, hogy míg az egyik -harmadik úgy vélte, hogy iskoláik kiválóak, csak egyhatoda hitte ugyanezt más iskolákban.
Ennek egyik oka, hogy ennyi állam nem fektet be az oktatásba. A legszegényebb államok iskolai végzettsége alacsonyabb. Ez a ciklus strukturális egyenlőtlenségeket teremt.
Kínában több főiskolai hallgató van
2017-ben rekordmagasságban 8 millió hallgató végzett a kínai egyetemeken. Tízszer több, mint 1997-ben. Kétszer annyi, aki az amerikai egyetemeken végzett. Kína gazdasági reformtervével az országot vezető szerepet kívánja elérni a fejlett informatikai és robotikai területeken. El akar térni az alacsony költségű exportőrtől. Magasabban fizető munkahelyeket akar teremteni állampolgárai számára. Ez elég kiadásokra ösztönözve a gazdasági növekedést.
Az 1980-as évek óta a kínai főiskolai hallgatók száma megnégyszereződött 20 millióra. Átlagosan évente 200 000 mérnököt végeznek, míg az Egyesült Államokban 60 000 Államok. (Forrás: Computer Systems Policy Project).
Az amerikai vállalatok szakképzett munkákat szerveznek Kínába
Kína technológiai exportja összesen 8 milliárd dollár, míg az Egyesült Államok a technológia exportja Kínába csak 1,6 milliárd dollár. Kína “exportja” azonban olyan amerikai vállalatoktól származik, mint az Intel, a Motorola, a Microsoft és a Cisco Systems, hogy kihasználja a kínai technológiai képzett munkaerő előnyeit. Ezeknek a munkavállalóknak a fizetése 88 százalékkal alacsonyabb Kínában, mint az Egyesült Államokban.
A kínai technológiai cégek növelik képességeiket. E vállalatok közé tartoznak a félvezető vállalatok (pl. Semiconductor Manufacturing International), a távközlési berendezések gyártói (pl. Huawei, ZTE Corporation) és internetes portálok (pl. Baidu, Alibaba / eBay partnerség).
USA A WEF globális versenyképességi jelentésében a 3. helyre csúszik
Ez az oktatási csúszás károsítja az Egyesült Államok versenyképességét. A Világgazdasági Fórum arról számol be, hogy az Egyesült Államok a 3. és 3. helyen szerepel a globális versenyképességről szóló jelentésében. A WEF szerint az erősen versenyképes ország magas termelékenységgel rendelkezik. Ez nagy jólétet, a beruházások megtérülését és a gazdasági növekedést biztosítja. Svájc megőrizte első számú státuszát, amelyet Szingapúr követett a 2. helyen.
Az Egyesült Államok1. helyezett volt a 2007–2008-as jelentésben, és ott maradt a 2008–2009-es jelentésben. Ennek oka volt az innovatív cégek, a kiváló egyetemi rendszer és a kettő közötti erős együttműködés a kutatás és fejlesztés terén. A 2009–2010-es globális versenyképességről szóló jelentésben az 1. helyről a 2. helyre csúszott.
Kínában a világ leggyorsabb szuperszámítógépe
2013 óta Kína látja vendégül a világ leggyorsabb szuperszámítógépét, a Nemzeti Védelmi Technológiai Egyetem Tianhe-t. -2. 109 ilyen nagy teljesítményű rendszerrel rendelkezik, szemben a mindössze hat hónappal ezelőtti 37-tel. Az Egyesült Államokban 200 van, ami 1993 óta a legalacsonyabb szint. Ezekre a számítógépekre szükség van a kifinomult modellezéshez és szimulációkhoz. (Forrás: “China Adds Heft mint számítási teljesítmény, “WSJ, 2015. november 17.”