Ragnarök (Magyar)

Poetic EddaEdit

A Poetic Edda különféle hivatkozásokat tartalmaz a Ragnarökre:

VöluspáEdit

A Völuspá című költői Edda-versben hivatkozások Ragnarökig 40-től 58-ig kezdődik, a vers további részében az utóhatásokat ismertetik. A versben egy völva (női látnok) információkat mond Odinnak. A 41. szakaszban a völva ezt mondja:

Fylliz fiǫrvi feigra manna, rýðr ragna siǫt rauðom dreyra. Svǫrt verða sólskin of sumor eptir, veðr ǫll válynd. Vitoð ér enn, eða hvat?	A sorsú emberek életvérein helyezkedik el, vörösre festette a hatalmakat “karmazsinvörös házakkal. A fekete nyár a napsugarakká válik a következő nyarakon, az idő minden alattomos. Még mindig meg akarja tudni? És mi van?
– Normalizált régi skandináv	– Ursula Dronke fordítás

A völva ezután három kakast ír le : A 42. versszakban a jötunn pásztor, Eggthér, egy dombon ül, és jókedvűen játszik hárfáján, miközben a bíbor kakas, Fjalar (ó-norvég “rejtő, csaló”) az erdőben guggol Gálgviðr. Az arany kakas, Gullinkambi a valhallai irsir felé varázsol, a harmadik, meg nem nevezett koromvörös kakas pedig a 43-as versszak alatti Hel alvilági helyiségeiben.

E strófák után a völva tovább utal arra, hogy a vadászkutya Garmr mély üvöltést produkál a Gnipahellir-barlang előtt. Garmr kötései megszakadnak, és szabadon fut. A völva leírja az emberiség állapotát:

Brœðr muno beriaz ok at bǫnom verða muno systrungar sifiom spilla. Hart er í heimi, hórdómr mikill —skeggǫld, skálmǫld —skildir ro klofnir – vindǫld, vargǫld— áðr verǫld steypiz. Mun engi maðr ǫðrom þyrma.	A testvérek harcolnak és megölik egymást, a nővérek” gyermekei megfertőzik a rokonságot. A világon durva, paráznaság elterjedt – egy baltakor , kardkor – a pajzsokat feldúlják – a szélkorszakokat, a farkasok korát – mielőtt a világ hanyatt megy. Senki sem kegyelmez egy másiknak.
– Normalizált régi skandináv	– Ursula Dronke fordítás

A “Mím fiainak” leírása szerint “játékban vannak” “, bár ezt a hivatkozást a túlélő források nem magyarázzák tovább. Heimdall a levegőbe emeli a Gjallarhornt, és mélyen belefúj, Odin pedig Mím fejével beszélget. Az Yggdrasil világfa megborzong és felnyög. A jötunn Hrym keletről származik, pajzsa előtte. Jörmungandr midgardi kígyó dühösen vergődik a hullámok összeomlanak. “A sas sápadt csőrrel szakítja a holttestet”, a Naglfar hajó pedig felszabadul Jormungandr hullámainak köszönhetően, és keletről indul útnak. Muspelheim tűz jötnar lakói jönnek elő.

A völva folytatja, hogy Jötunheimr, a jötnar földje aroar, és a Æsir tanácsban van. A törpék kőajtóik mellett nyögnek. A Surtr dél felől halad előre, kardja világosabb, mint a nap. Sziklás sziklák nyílnak, és a jötnár asszonyok elsüllyednek.

Az istenek aztán csatát folytatnak a betolakodókkal: Odin egészben és élve nyeli le a farkas Fenrirt, s ezzel feleségének, Friggnek második nagy bánatát okozza (az első a fia, Baldr isten.) Odin fia, Víðarr megbosszulja az övét apa azzal, hogy szétválasztotta Fenrir állkapcsait és dárdájával a szívébe szúrta, így megölve a farkast. A kígyó, Jörmungandr kinyitja tátongó pofáját, széles levegőben ásítozik, és Thor küzdelemben találkozik vele. Thor, aki szintén Odin fia, és akit itt a föld védelmezőjeként írnak le, dühösen harcol a kígyóval, legyőzve, de Thor csak utána képes kilenc lépést megtenni, mielőtt összeesne. Freyr isten harcol Surtr ellen és veszít. Ezt követően az emberek elhagyják otthonaikat, és a nap feketévé válik, miközben a föld a tengerbe süllyed, a csillagok eltűnnek, gőz emelkedik, és a lángok megérintik az eget.

A völva látja, hogy a föld újból megjelenik a vízből, és egy sas egy vízesés felett, amely hegyre vadászik. A túlélő irir együtt találkoznak Iðavöllr mezején. Megbeszélik Jörmungandrot, a múlt nagy eseményeit és a rovás ábécét. A 61. versszakban, a fűben, megtalálják azokat az arany játékdarabokat, amelyekkel az istenek leírják, hogy régen örömmel élvezték a játékot (korábban ugyanabban a versben igazolták). Az újracsatlakozott mezők vetés nélkül nőnek. Höðr és Baldr istenek visszatérnek Helből, és boldogan élnek együtt.

A völva azt mondja, hogy Hœnir isten fa csúszdákat választ a jósláshoz, és hogy két testvér fiai széles körben lakják a szeles világot. Gimlében meglát egy arannyal nádfedeles csarnokot, ahol a nemesség élvezetesen tölti és tölti életét. A vers Hauksbók-változatában található Stanzas 65 egy “hatalmasra, hatalmasra” utal, amely “minden felett uralkodik”, és aki felülről érkezik az istenek udvarába (ó-norvég regindómr), amelyet úgy értelmeztek, hogy keresztény adalék a vershez. A 66. versszakban a völva beszámolóját azzal fejezi be, hogy a sárkány Níðhöggr, holttestei állában, repülnek a levegőben. A völva ekkor “lesüllyed”. Nem világos, hogy a 66. szakasz azt jelzi-e, hogy a völva a jelenre utal, vagy ez a Ragnarök utáni világ eleme.

VafþrúðnismálEdit

Njörðr vanír isten Ragnarök kapcsán a Vafþrúðnismál című vers 39. szakaszában szerepel. A versben Odin, aki Gagnráðr-nak álcázott, az esze csatájában áll szemben a bölcs jötunn Vafþrúðnir-rel. Vafþrúðnismál hivatkozik Njörðr “korábbi túszként való státusára a korábbi Æsir – Vanir háború alatt, és arra, hogy” visszatér a bölcs Vanir közé “az” emberek végzetére “.

A 44. versszakban Odin felteszi a kérdést Vafþrúðnirnak, hogy az emberiség ki fogja túlélni a “híres” Fimbulwintert (“Hatalmas tél”). Vafþrúðnir a 45. szakaszban azt válaszolja, hogy ezek a túlélők Líf és Lífþrasir lesznek, és elrejtőznek a Hoddmímis holt erdőben hogy elfogyasztják a reggeli harmatot, és utódok nemzedékeit hozzák létre. A 46. szakaszban Odin azt kérdezi, milyen nap jön az égre, miután Fenrir elfogyasztotta a létező napot. Vafþrúðnir azt válaszolja, hogy Sól lányt fog szülni, mielőtt Fenrir megtámadja, és hogy Ragnarök után ez a lány folytatja anyja útját.

Az 51-es szakaszban Vafþrúðnir kijelenti, hogy Surtr lángjainak csillapítása után Odin fiai, Víðarr és Váli a templomokban élnek. az isteneké, és hogy Thor fiai, Móði és Magni birtokolják Mjolnir kalapácsát. nza 52, az álcázott Odin Odin saját sorsáról kérdezi a jötunnt. Vafþrúðnir azt válaszolja, hogy a “farkas” elfogyasztja Odint, és hogy Víðarr megbosszulja őt azzal, hogy hideg állát pengeti a csatában. Odin egy utolsó kérdéssel fejezi be a párharcot: mit mondott Odin a fiának, mielőtt elkészítette a temetési máglyáját? Ezzel Vafþrúðnir rájön, hogy nem mással van dolga, mint Odinnal, akit “a legbölcsebb lényeknek” nevez, hozzátéve, hogy ezt csak Odin tudhatja. Odin üzenetét a feltámadás ígéretének tekintik Baldrnak Ragnarök után.

Helgakviða Hundingsbana IIEdit

Ragnarökre röviden hivatkozunk a Helgakviða Hundingsbana II című vers 40. szakaszában. a valkyrie Sigrún név nélküli szobalány elhalad az elhunyt hős, Helgi Hundingsbane temetkezési dombja mellett. Helgi ott van a férfiak kíséretével, meglepve a szobalányt. A szobalány megkérdezi, hogy téveszmének van-e tanúja, mivel halott embereket lát lovagolni, Ragnarök történt. A 41. szakaszban Helgi azt válaszolja, hogy egyik sem.

Próza EddaEdit

Snorri Sturluson Prózája Edda sokat idéz a Völuspától, és a prózában részletesen kidolgozza az ott található információkat. , bár ezen információk egy része ellentmond a Völuspá-ban megadottaknak.

A Gylfaginning 26. és 34. fejezete Szerkeszt

A Prose Edda Gylfaginning, v felbuzdulva utalnak Ragnarökre. Ragnaröket először a 26. fejezet említi, ahol Magas, a terem királyának trónolt alakja néhány alapvető információt közöl Ganglerivel (álruhában Gylfi király) Iðunn istennőről, többek között arról, hogy almája fiatalon fogja tartani az isteneket Ragnarökig.

A 34. fejezetben High leírja a farkas Fenrir istenek általi megkötését, aminek következtében Týr isten elveszítette jobb kezét, és hogy Fenrir ott marad Ragnarökig. Gangleri megkérdezi High-t, hogy mivel az istenek csak pusztulást várhattak Fenrirtől, nem egyszerűen megölték Fenrirt, miután megkötözték.High azt válaszolja, hogy “az istenek olyan tiszteletben tartják szent helyeiket és szentélyeiket, hogy úgy döntöttek, hogy nem szennyezik be őket a farkas vérével, annak ellenére, hogy a próféciák azt jósolták, hogy Odin halála lesz.”

Baldr isten halálában betöltött szerepe következtében Lokit (akit Fenrir atyjának neveznek) három kő tetejére kötik fia, Narfi belső szerveivel (amelyek vasakká alakulnak), három helyen. , a méreg periodikusan az arcára esik a jötunn Skaði által elhelyezett kígyóról. Loki felesége, Sigyn egy vödörbe gyűjti a mérget, de valahányszor távozik, hogy kiürítse, a cseppek elérik Loki arcát, és az általa tapasztalt fájdalom okozza görcsrohamok, amelyek földrengéseket okoznak. A Loki-t tovább írják le, hogy így kötötték Ragnarök kezdetéig. Völuspától, míg az 52. és az 53. fejezet ezek következményeit írja le események. Az 51. fejezetben High kijelenti, hogy Ragnarök első jele a Fimbulwinter lesz, ez idő alatt három tél érkezik nyár nélkül, és a nap haszontalan lesz. Magas részletek, amelyek előtt ezek a télek, három korábbi tél fog bekövetkezni, nagy csatákkal jelezve az egész világon. Ez idő alatt a kapzsiság miatt a testvérek megölik a testvéreket, az apák és a fiak pedig a rokoni kötelékek összeomlásától szenvednek. Magas ezután idézi a Völuspá 45. strófáját. Ezután Magas leírja, hogy a farkas lenyeli a napot, majd a bátyja lenyeli a holdat, és az emberiség nagy katasztrófának fogja tekinteni az eseményt, amely sok pusztítást eredményez. A csillagok eltűnnek. A föld és a hegyek olyan erőteljesen megrázkódnak, hogy a fák kiszabadulnak a talajból, a hegyek felborulnak, és minden korlát megszakad, emiatt Fenrir kiszabadul kötelékeitől.

A magas szerint a nagy Jörmungandr kígyó, akit Loki gyermekének is neveznek ugyanabban a forrásban, meg fogja törni a földet, mivel a tenger erőszakosan duzzad rá. A Naglfar hajó, amelyet a Prose Edda a halottak emberi körmeiből készít, kikötéséből elengedi, és a Hrym nevű jötunn kormányzása mellett elindul a hullámzó tengeren. Ugyanakkor Fenrir lángot permetező szemével és orrlyukával tágra nyitott szájjal tölt előre, felső állkapcsa az egekig ér, alsó állkapcsa a földet érinti. Fenrir oldalán Jörmungandr mérget szór a levegőbe és a tengerbe.

Mindezek alatt az ég ketté hasad. A hasadásból a “Muspell fiai” lovagolnak előre. Surtr lovagol először lángokkal körülvéve, kardja fényesebb, mint a nap. Magas azt mondja, hogy “Muspell” fiai “át fognak lovagolni Bifrösten, amelyet a Gylfaginning szivárványhídként ír le, és hogy a híd ekkor elszakad. Muspell fiai (és ragyogó harci csapatuk) a Vígríðr mezőre jutnak, amelyet kiterjedésnek neveznek, amely “mindkét irányban száz ligát ér el”, ahol Fenrir, Jörmungandr, Loki (majd “Hel” saját “), és Hrym (minden fagy jötnár kíséretében) csatlakozik hozzájuk. Amíg ez megtörténik, Heimdallr teljes erejével feláll és fújja a Gjallarhornt. Az istenek a hangra ébrednek, és találkoznak. Odin Mímir tanácsát keresve Mímisbrunnrhoz utazik. Yggdrasil remeg, és minden, mindenhol fél.

High elmondja, hogy az Æsir és az Einherjar háborúra öltözik, és a mezőre indul. Odin, arany sisakkal és bonyolult levél, hordja a lándzsáját, Gungnirt, és eléjük lovagol. Odin előrelép Fenrir ellen, míg Thor az oldalán mozog, bár Thor nem tud segíteni Odinnak, mert Jörmungandr harcba keveredett. High szerint Freyr hevesen harcol Surtr-rel, de elesik, mert hiányzik belőle a kard, amelyet egyszer küldöttének, Skírnirnek adott. A vadászkutya Garmr (akit itt a “legszörnyűbb szörnyekként” írnak le) Gnipahellir előtt kiszabadul kötelékeiből, és Týr isten ellen harcol, és mindkettőjük halálát eredményezi. a kígyó, és csak kilenc lépést tud megtenni, mielőtt holtan a földre zuhanna. Fenrir lenyeli Odint, bár azonnal utána fia, Víðarr belerúg a lábába Fenrir alsó állkapcsába, megfogja a felső állkapcsot, és széttépi Fenrir száját, megölve a nagy farkast. Loki Heimdallrral harcol, és ketten megölik egymást. A Surtr tűzbe borítja a földet, ami az egész világ égését okozza. A magas idézetek a Völuspá 46–47. Szakaszát, valamint a Vafþrúðnismál 18. szakaszát (ez utóbbi a Vígríðr csatatérre vonatkozó információkat tartalmazza).

Gylfaginning 52. és 53. fejezetSzerkesztés

Az 52. fejezet elején Gangleri megkérdezi: “mi lesz, miután ég és föld és az egész világ megég?” az istenek halottak lesznek, az Einherjarral és az egész emberiséggel együtt. Nem mondtad korábban, hogy minden ember valamilyen világban élni fog minden korban? “

Harmadik alakja, a legmagasabbon ülve trón a teremben, azt válaszolja, hogy sok jó hely lesz, de sok rossz is. Harmadik kijelenti, hogy a legjobb hely az egekben lévő Gimlé, ahol van egy Okolnir nevű hely, ahol egy Brimir nevű csarnok található – ahol Harmadik egy vörös aranyból készült csarnokot ír le Niðában a Sindri nevű fjöll, ahol „jó és erényes emberek fognak élni.” Harmadikként említjük még Náströnd egyik meg nem nevezett csarnokát, a halottak strandjait, amelyet úgy jellemez, mint egy észak felé néző, nagy kísérteties csarnokot, amelyet kígyók tüskéiből építenek fel, és hasonlít. “ház ágakból szőtt falakkal”; a kígyók feje a ház belseje felé néz, és annyi mérget önt, hogy folyói az egész teremben folynak, amelyben esküszegőknek és gyilkosoknak kell gázolniuk. Harmadik itt idézi a Völuspá stanzas 38–39-et, az eredeti próza beillesztésével, miszerint a legrosszabb hely Hvergelmirben van, amelyet egy Völuspá-idézet követ, hogy kiemelje, hogy a Níðhöggr sárkány zaklatja az ott élő holtak tetemeit.

Az 53. fejezet azzal kezdődik, hogy Gangleri megkérdezi, hogy fennmarad-e valamelyik isten, és marad-e valami a földből vagy az égből. A High azt válaszolja, hogy a föld még egyszer megjelenik a tengerből, gyönyörű és zöld, ahol az önvetésű növények nőnek. Az Iðavöllr mező ott van, ahol Asgard valaha volt, és ahol Surtr lángjai nem érintették, Víðarr és Váli lakik. Most apjuk kalapácsával Mjölnir birtokában Thor fiai, Móði és Magni ott találkoznak velük, és Hel, Baldr és Höðr is megérkezik. Együtt mindannyian ülnek, és emlékeket mesélnek, később megtalálják azokat az arany játékdarabokat, amelyek egykor a Æsir birtokában voltak. Ezután a Völuspá strófát idézik. Lífþrasir szintén túl fogja élni a pusztulást azáltal, hogy elrejtőzik a fában Hoddmímis holt. Ez a két túlélő elfogyasztja a reggeli harmatot, és leszármazottaikból a világ újra benépesül. Ezt követően a Vafþrúðnismál strófát idézik. A megszemélyesített nap, Sól legyen legalább olyan szép lánya, mint ő, és ez a lány ugyanazon az úton jár, mint az anyja. A Vafþrúðnismál strófát 47 idézzük, és ezzel véget ér Ragnarök megjövendölése Gylfaginningben.