PMC (Magyar)
A vizsgálatok összefüggést mutattak az életen át tartó szexuális magatartás és a szexuális debütálás kora1,2 és a közelmúltban szexuális viselkedés3; azonban kevés tanulmány vizsgálta e magatartások kapcsolatát a nemzeti felmérések adatai alapján. A szexuális viselkedésre összpontosító nemzeti adatok fontosak a nemi úton terjedő fertőzések (STI) kutatásában és megelőzésében. Ezek az adatok számos területen hasznosak lehetnek, ideértve az STI matematikai modelljeinek megismertetését, az STI előfordulásának epidemiológiai tendenciáinak megértését és a megelőzési erőforrások célzását azokra, akiknek a legnagyobb kockázata van az STI megszerzésére és átadására. 4–6 Például matematikai a nemi és nemi úton terjedő betegségek megelőzésének modellezése az utóbbi években folyamatosan növekszik, 7 ezért a szexuális viselkedésre vonatkozó adatokra is szükség van a modellek tájékoztatásához. A szexuális viselkedésre vonatkozó adatok iránti igény különösen hangsúlyos az egyéni alapú modellek esetében, 8,9 amelyek egyre gyakoribbá válnak, részben a gyorsabb, nagyobb teljesítményű számítógépek elérhetőségének és megfizethetőségének köszönhetően. 10
A tanulmány célja a szexuális viselkedés megoszlásának vizsgálata volt az Egyesült Államokban, a hüvelyi szexpartnerek élettartama alapján rétegezve. A meglévő szakirodalomhoz fő hozzájárulásunk a legújabb, országosan reprezentatív adatok használata. Ezek az adatok hasznosak (1) a szexuális viselkedés heterogenitásának bemutatására nemek, életkor és szexuális partnerek száma szerint, az STI megelőzésére irányuló erőfeszítések elősegítésére, és (2) az STI-k matematikai modelljeinek megismertetésére, amelyek a lakosságot gyakran szexuális aktivitási szint szerint osztályozzák, az új szexpartnerek gyakoriságának megszerzése alapján. 6,10
A 2006–2010-es Országos Családnövekedési Felmérés (NSFG) adatait használtuk fel, amely országosan reprezentatív, férfiak és nők keresztmetszeti mintája. nők.11 Az NSFG egy országos valószínűségi minta 15–44 éves, nem intézményesített válaszadókból, akiket 2006 júniusa és 2010 júniusa között otthonukban kérdeztek meg.11 A spanyolokat, feketéket és fiatalokat (15–24 évesek) túlmintázták. 11–13 12 279 volt női válaszadók és 10 403 férfi válaszadó, válaszadási arányuk 77% .12 Az elemzésben szereplő adatok egy kérdező által kezelt, számítógéppel segített személyes interjúból származnak. 11 Az adatokat SAS 9.3 (SAS Institute, Cary, NC) verzióval elemeztük. SAS-hívás képes a SUDAAN 11.0 (Research Triangle Institute, Research Triangle Park, NC) beszámolni a komplex mintavételi tervezésről. 14,15
5 szexuális tevékenységi csoportot hoztunk létre a szexpartnerek életre szóló jelentése alapján, ahol a nemet heteroszexuális hüvelyi közösülésként határozták meg, és az azonos nemű partnereket kizárták: 1. szexuális aktivitás csoport (0–1 élettartam szexpartner), 2. szexuális aktivitás csoport (2–4 életen át tartó szexpartner), 3. szexuális aktivitás csoport (5–9 életkor) szexpartnerek), a szexuális aktivitás 4. csoportja (10–39 élettartamú szexpartner) és az 5. szexuális aktivitási csoport (40+ életkori szexpartner). Ezek a csoportok hasonlóak a humán papillomavírus (HPV) oltás legutóbbi egyéni szintű modelljében használtakhoz, és a korábbi kutatások alapján módosították őket, hogy hasznosak legyenek az egyéb STI megelőzésére és modellezésére. 9
Elemeztük 3 szexuális viselkedést mérő intézkedések. Először megvizsgáltuk a populáció megoszlását a szexuális aktivitási csoportok között, nem és életkor szerint rétegezve (5 éves csoportosítással). Másodszor, minden szexuális aktivitási csoport esetében kiszámoltuk a legutóbbi hüvelyi szexpartnerek átlagos számát (elmúlt 12 hónap), nemek és korcsoportok szerint rétegezve. Harmadszor, minden szexuális aktivitási csoport esetében megvizsgáltuk az első hüvelyi közösülés életkorát (25–34 évesek körében) nemenként. Kihagytuk az idősebb korosztályokat az “életkor az első hüvelyi közösülésből” elemzésből, hogy értékeljük az első hüvelyi közösülés korát az utóbbi években. A legfrissebb adatok a nemi úton terjedő betegségek megelőzésére irányuló erőfeszítésekhez, beleértve a modellezést is, a leghasznosabbak. Minden elemzéshez 95% -os megbízhatóságot számoltunk. intervallumokat (CI) a becslésekhez, és a CI-k átfedését vizsgáltuk, mint a statisztikai szignifikancia konzervatív becslését (CI-k az A. függelékben találhatók) .16
Az egész életen át tartó hüvelyi szexpartnerek számának megoszlásához hasonlóságokat találtunk A 15 és 24 éves korosztály között az 1. szexuális aktivitás csoport (0–1 élettartamú szexpartner) volt a leggyakrabban jelentett szexuális aktivitási csoport a férfiaknál (32,2%). –70,5%) és a nők (34,7% –72,0%) válaszadók (1A, B ábra). Az összes korcsoport esetében az 5. szexuális aktivitási csoport (40+ életen át tartó szexpartner) volt a legkevésbé jelentett szexuális aktivitási csoport az összes férfi és női válaszadók. A 25 és 44 év közötti nők körében a 2. szexuális tevékenységi csoport (2–4 életkori szexpartner) volt a leggyakrabban jelentett szexuális aktivitási csoport (30,3–30,9%), míg a 25–44 éves férfiaknál a szexuális aktivitás 4. csoportja ( 10-39 élettartamú szexpartner) jelentették a leggyakrabban (27,8% – 34,2%).
A, Az egész életen át tartó szexpartnerek számának megoszlása a nők között korcsoportok szerint, NSFG 2006–2010 (n = 12 279). * Azok a nők, akik 40 vagy annál több szexpartnerről számoltak be (15–19 év), a súlyozatlan gyakoriság (n) kevesebb, mint 10 volt; ezért az eredményeket elnyomták. Megjegyzés: Az illusztráció érthetősége érdekében a függőleges tengelyt 40% -on csonkoltuk. A 15–19 éves lányok tényleges értéke, akik életre szóló 0–1 szexpartnerről számoltak be, 72%. Megbízhatósági intervallumok az A. B függelékben találhatók: Az életen át tartó szexpartnerek számának megoszlása a férfiak között korcsoportonként, NSFG 2006–2010 (n = 10 403). Megjegyzés: Az illusztráció érthetősége érdekében a függőleges tengelyt 40% -on csonkoltuk. A 15–19 éves fiúk tényleges értéke, akik 0–1 szexuális élettársról számoltak be, 70,5%. A magabiztosság intervallumai az A. függelékben találhatók.
A legutóbbi szexpartnerek átlagos száma (elmúlt 12 hónap) a szexpartnerek élettartama szerint változott; a szexuális aktivitás csoportjain belül azonban kevés jelentős különbséget találtunk életkor vagy nem szerint (2A, B ábra). Összességében elmondható, hogy az 1. szexuális aktivitás csoportba tartozóknak (0–1 élettartamú szexpartner) átlagosan kevesebb, mint 1 nemi partner volt, míg az 5. szexuális tevékenységet folytató csoport (40+ életen át tartó szexpartner) válaszadóinak száma 1,5 (férfiak, 40– 44 év) 5,1 legutóbbi partnerhez (15–19 éves fiúk). Noha a férfi válaszadók lényegesen újabb partnerekkel számoltak be, mint összességében a női válaszadók (a 15–19 évesek kivételével), egy adott szexuális tevékenységet folytató csoporton belül, a hüvelyi nemi partnerek közölt számai nem különböztek szignifikánsan férfi és női válaszadók korcsoport.
A, A szexpartnerek száma az elmúlt 12 hónapban a nők között korcsoport és szexuális aktivitási csoport szerint (a szexpartnerek élettartama), NSFG 2006– 2010 (n = 12 278). * Azok a nők, akik 40 vagy annál több szexpartnerről számoltak be (15–19 év), a súlyozatlan gyakoriság (n) kevesebb volt, mint 10; ezért az eredményeket elnyomták. Megjegyzés: Az illusztráció érthetősége érdekében a függőleges tengelyt 3,5 partnernél megcsonkítottuk. Megbízhatósági intervallumok az A. függelékben találhatók. A szexpartnerek száma az elmúlt 12 hónapban a férfiak között korcsoport és szexuális aktivitási csoport szerint (a szexpartnerek élettartama), NSFG 2006–2010 (n = 10 403). Megjegyzés: Az illusztráció érthetősége érdekében a függőleges tengelyt 3,5 partnernél megcsonkítottuk. A szexpartnerek tényleges átlagos száma az elmúlt 12 hónapban az 5. szexuális aktivitású csoportban (40+ életkori szexpartner) 5,07 a 15–19 éves fiúknál és 3,72 a 20–24 éveseknél. A megbízhatósági intervallumok az A. függelékben találhatók.
Az első hüvelyi közösülés életkora a partnerek élettartamának számától függően változott (3A, B ábra). Általánosságban elmondható, hogy azok, akiknek az életében nagyobb a szexpartnerük száma, fiatalabb életkorról számoltak be az első hüvelyi közösülés során, mint azok, akiknél kevesebb volt az életkori szexpartner. A férfi és a női válaszadók az első hüvelyi közösüléskor hasonló életkorról számoltak be az összes szexuális aktivitási csoport esetében, kivéve az 1. szexuális tevékenységet folytató csoportot (0–1 életkori szexpartner). Az 1. szexuális aktivitáson belül több férfi (88,6%) jelentette első hüvelyi közösülését 18–24 éves korban, mint a női válaszadók (78,2%).
A, Az első hüvelyi közösülés életkora a 25-34 éves nők között szexuális aktivitási csoportok szerint (a szexpartnerek élettartama), NSFG 2006–2010 (n = 4090). * Azok a nők, akik 17 éves korban jelentették az első hüvelyi közösülést, a 4. szexuális aktivitás csoportban (≥40 élettartamú szexpartner) a súlyozatlan gyakoriság (n) kevesebb mint 10 volt; ezért az eredményeket elnyomták. Megjegyzés: Az ábra érthetősége érdekében a függőleges tengelyt 60% -on csonkoltuk. Az 1. szexuális aktivitási csoport (0–1 életkori szexpartner) esetében az első hüvelyi szex tényleges értéke 18–24 éves korban 78,2%. Megbízhatósági intervallumok az A. B. függelékben találhatók: Az első hüvelyi közösülés életkora a 25-34 éves férfiak körében szexuális aktivitási csoportok szerint (a szexpartnerek élettartama), NSFG 2006–2010 (n = 3362). * Azok a férfiak, akik 10–14 vagy 15 éves korban jelentették az első hüvelyi közösülést, az 1. szexuális aktivitás csoportban (0–1 élettartamú szexpartner) a súlyozatlan gyakoriság (n) 10 alatt volt; ezért az eredményeket elnyomták. Megjegyzés: Az ábra érthetősége érdekében a függőleges tengelyt 60% -on csonkoltuk. Az 1. szexuális aktivitási csoportban (0–1 életkori szexpartner) az első hüvelyi szex tényleges értéke 18–24 éves korban 88,6%. A bizalmi intervallumok megtalálhatók az A. függelékben.
Megállapításaink, amelyek szerint a szexpartnerek élettartama száma összefügg a) a legutóbbi szexpartnerek számával és ( b) a szexuális debütálás korát más vizsgálatok is alátámasztják.1–3,17–20. Például egy amerikai felnőttek (> 18 éves), korai életkor az első közösüléskor (< 14 év) több szexpartnerrel volt összefüggésben az elmúlt évben és az előző 5 évben a férfiak és a nők körében.2 Hasonlóképpen közel 65 000 skandináv nő, az első közösüléskor fiatalabb nők (< 14 év) négyszer nagyobb valószínűséggel jelentett 10 élettársat, és majdnem kétszer nagyobb valószínűséggel jelentett 2 vagy újabb szexpartnert (elmúlt 6 hónap), mint az első közösüléskor idősebb korral (> 14 év) .1 Bár az általunk közölt asszociációkat korábban már dokumentálták más populációkban, elemzésünk további betekintést nyújt a szexpartnerek életen át tartó számának szexuális viselkedési intézkedésként történő felhasználására. Eredményeink egyik fő témája, hogy a szexpartnerek élettartama egy egyszerű, de mégis hasznos mérőszám a szexuális tevékenység heterogenitásának megragadására. A szexpartnerek (alkalmazásunkban 1–5. Szexuális aktivitási csoportok) életciklusának kontrollálásakor nem találtunk szignifikáns különbséget a férfiak és a nők között a) közelmúltbeli szexpartnerek jelentett számában és (b) szexuális debütáló korban (kivéve A szexuális aktivitás csoportok, amelyeket korábban használtunk, az 1. szexuális aktivitási csoportra vonatkoztak. Az USA adatainak felhasználásával megfigyelt szexuális aktivitási csoportok népességének aránya általában összhangban van Van de Velde és munkatársai által alkalmazott eloszlásokkal. 9 Bár tanulmányunk reprezentatív az USA 15–44 éves lakosságának általános vonatkozásában, Van de Velde és munkatársai9 szexuális viselkedési adatok egy kanadai multicentrikus klinikai vizsgálatból.
Elemzésünk korlátozott. Az interjúztatók által végzett felmérés válaszai társadalmi kívánatosság-elfogultság alá eshetnek. Az elmúlt 12 hónapban a szexpartnerek számának mértékét a legfelsõbben 7-re kódolták, ami csökkentheti az átlagot, de megakadályozhatja, hogy a szélsõséges kirekesztõk torzítsák az eredményeket. A szexuális viselkedés csak a heteroszexuális vaginális szexpartnereket vonta be elemzéseinkbe, mert az egész életen át a hüvelyi szexre akartunk koncentrálni; ezért más szexuális kockázati magatartásokat, például az orális és anális szexet nem vettek figyelembe ezekben az elemzésekben. A mintaméretek kizárták az egyéb szociodemográfiai elemzéseket. Eredményeink felhasználásának megkönnyítése érdekében a jövőbeni STI-prevenciós törekvések során, ideértve a modelleket is, az általunk használt szexuális aktivitás-csoportokat a HPV-oltás legújabb modellje alapján választottuk ki. > Ezen korlátozások ellenére elemzésünk hasznos adatokat szolgáltat a szexuális viselkedésről életkor, nem és a hüvelyi szexpartnerek élettartama szerint. Ezenkívül elemzésünk szemlélteti a szexpartnerek élettartama számának potenciális hasznosságát egyszerű osztályozásként, amely tükrözi a heterogenitást más szexuális viselkedésben. A szexuális magatartás korcsoportok és nemek szerinti vizsgálata fontos a nemspecifikus, az életkorral összefüggő ajánlások és megelőzési programok (például a klamidiális fertőzés szűrése21,22 és a HPV oltás23,24) szempontjából. Eredményeink hozzájárulhatnak az STI epidemiológia trendjeinek megértéséhez, az STI megelőzési stratégiáinak fejlesztéséhez és az STI matematikai modelljeinek alkalmazásához.25