Mi az örökölhetőség?
Az örökölhetőség annak mérőszáma, hogy az emberek génjeiben mutatkozó különbségek mennyiben magyarázzák tulajdonságaik eltéréseit. A tulajdonságok tartalmazhatnak olyan jellemzőket, mint a magasság, a szemszín és az intelligencia, valamint olyan rendellenességeket, mint a skizofrénia és az autizmus spektrum zavarai. Tudományos értelemben az öröklődés egy statisztikai fogalom (h²-ként ábrázolva), amely leírja, hogy az adott tulajdonság variációjának mekkora része tulajdonítható a genetikai variációnak. A tulajdonság öröklődésére vonatkozó becslés egy adott populációra vonatkozik, egy adott környezetben, és a körülmények változásával az idő múlásával változhat. A nullához közeli örökölhetőség azt jelzi, hogy az emberek körében a tulajdonságok szinte minden változékonysága környezeti tényezőknek köszönhető, és a genetikai különbségek csak nagyon kis mértékben befolyásolják. Az olyan jellemzők, mint a vallás, a beszélt nyelv és a politikai preferencia, nulla örökölhetőséggel bírnak, mivel nincsenek genetikai ellenőrzés alatt. Az egyhöz közeli örökölhetőség azt jelzi, hogy egy tulajdonság variabilitásának szinte teljes egészében genetikai különbségek származnak, a környezeti tényezők pedig csak nagyon keveset járulnak hozzá. Sok olyan rendellenesség, amelyet az egyes gének mutációi okoznak, például a fenilketonuria (PKU), nagy öröklődéssel bír. Az emberek bonyolult vonásainak, például az intelligenciának és a multifaktoriális betegségeknek öröklődésük van valahol a közepén, ami arra utal, hogy változékonyságuk genetikai és környezeti tényezők kombinációjának köszönhető.
Az öröklődőképességet történelmileg tanulmányokból becsülték ikrek. Azonos ikrek DNS-ében szinte nincs különbség, míg a testvér ikrek átlagosan a DNS-ének 50 százalékát osztják meg. Ha egy tulajdonság hasonlóbbnak tűnik az azonos ikreknél, mint a testvéri ikreknél (amikor ugyanabban a környezetben nevelték őket), akkor valószínűleg genetikai tényezők játszanak fontos szerepet e tulajdonság meghatározásában. Az egypetéjű ikrek tulajdonságainak összehasonlításával a testvér ikrekkel a kutatók kiszámíthatják annak öröklődésére vonatkozó becslést.
Az öröklődést nehéz megérteni, ezért sok tévhit van arról, hogy mit tud és mit nem mondhat el nekünk egy adott ikorról. tulajdonság:
-
Az örökölhetőség nem azt jelzi, hogy egy tulajdonság hány százalékát határozzák meg a gének, és milyen arányt a környezet. Tehát a 0,7-es örökölhetőség nem azt jelenti, hogy egy tulajdonság 70% -át genetikai tényezők okozzák; ez azt jelenti, hogy a populációban a tulajdonság variabilitásának 70% -a az emberek közötti genetikai különbségeknek köszönhető.
-
A tulajdonság öröklődésének ismerete nem nyújt információt arról, hogy mely gének vagy ill. környezeti hatások vesznek részt, vagy mennyire fontosak a tulajdonság meghatározásában.
-
Az öröklődő nem azonos a családi. Egy tulajdonságot családi jellegűnek minősítenek, ha a család tagjai osztoznak rajta. A tulajdonságok a genetikán túl számos okból is megjelenhetnek a családokban, például az életmód és a környezet hasonlóságai. Például a beszélt nyelv általában megosztott a családokban, de nincs genetikai hozzájárulása, ezért nem örökölhető.
-
Az örökölhetőség nem ad információt arról, hogy mennyire könnyű vagy nehéz tulajdonságot megváltoztatni. Például a hajszín magas öröklődésű tulajdonság, de festékkel nagyon könnyű megváltoztatni.
Ha az öröklődés ilyen korlátozott információt szolgáltat, miért kutatják a kutatók? Az öröklődés különös figyelmet fordít azokra a tulajdonságokra, amelyek nagyon összetettek sok tényezővel. Az öröklődés kiinduló nyomokat adhat a “természet” (genetika) és a “táplálás” (környezet) relatív hatásairól a komplex tulajdonságokra, és helyet adhat a kutatóknak, hogy elkezdhessék szétválasztani az ezeket a tulajdonságokat befolyásoló tényezőket.