Meter (Magyar)

A méter meghatározása

A méter a szótagok ritmusa verssorban vagy versszakban. A nyelvtől függően ennek a mintának a hangsúlyos és hangsúlyozatlan szótagok, a szótag súlya vagy a szótagok száma lehet. Sok régebbi és formálisabb vers szigorú mérőszámot tartalmaz, amely vagy az egész versben folytatódik, vagy meghatározott ritmusban váltakozik. A mérőformák tanulmányozását, valamint a mérő saját költészetben való használatát proszódiának nevezzük.

A minőségi és a mennyiségi mérő közötti különbség

A méter meghatározása kissé eltér attól függően, hogy a költemény melyik nyelven íródott. Az angol nyelven írt költészet kvalitatív mérőt használ, amely a hangsúlyos és hangsúlyozatlan szótagok mintájára épül. Például az jamb pentameter népszerű az angol nyelvű költészetben, amelynek tíz ütemű mintája van, kezdve azzal, hogy minden páratlan szótag hangsúlytalan és minden páros szótag hangsúlyos.

Más nyelveken nincs nem tesz különbséget a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok között, ezért használjon kvantitatív mérőt. Például a francia és a kínai nem tesz annyi jelentőséget a szótagok stresszében, ezért a francia és a kínai költészetben a méter csak a soronkénti szótagszámmal van összefüggésben.

Az ősi nyelvek írói, például mivel a klasszikus latin, a klasszikus görög, a klasszikus arab és a szanszkrit szintén a mennyiségi, nem pedig a minőségi mutatót is felhasználta költészetében. Ezekben a nyelvekben a méter mintázata a szótag súlyától függ. A stresszmintázatnak nem volt jelentősége a mérő ezen példáiban, hanem az, hogy egy szótag “hosszú” vagy “rövid” (hosszabb vagy rövidebb kiejtésre alkalmas).

A mérő általános formái angolul

A mérő sok formáját lábakra bontják, ami a szótagtípusok sajátos csoportja. Magyarul ezek a lábak két-három hangsúlyos és hangsúlyozatlan szótag kombinációi, amelyeket ezután megismételve verssor képződik. A klasszikus latin és klasszikus görög nyelvben a metrikus láb hosszú és rövid szótagok kombinációját tartalmazza. Itt találhatók a leggyakoribb metrikus lábak angolul:

  • Iamb: Két szótag, amelyek közül az első hangsúlytalan, a másik pedig hangsúlyos. Például: comPUTE, disPEL, aGREE.
  • Trochee: Két szótag, amelyek közül az első hangsúlyos, a másik pedig hangsúlytalan. Például: ARgue, BISHop, DOCtor.
  • Spondee: Két szótag, mindkettő hangsúlyos. Például: JÉGKRÉM, FORRÓ VONAL, SEJTTELEFON.
  • Dactyl: Három szótag, amelyek közül az első hangsúlyos, a következő kettő pedig hangsúlytalan. Például ELephant, POSSible, TRINity.
  • Anapest: Három szótag, amelyek közül az első kettő hangsúlytalan, a harmadik pedig hangsúlyos. Például: KIND, ajándéktárgy, megértés.

Az angol nyelvű költők gyakran kombinálják ezeket a lábakat szokásos mintákban, például a következőkben:

  • Trochaic Tetrameter : Négy metrikus láb két-két szótagból (összesen nyolc szótagból) felváltva hangsúlyos és hangsúlyozatlan szótagok között. Például: “A GITche GUMee partjainál” (“Hiawatha dala”, Henry Wadsworth Longfellow)
  • Iambic Pentameter: Az angol nyelvű költészet leggyakoribb mérője, az iambic pentameter öt láb két szótagból áll mindegyik (összesen tíz szótag) felváltva hangsúlytalan és hangsúlyos szótagok között. Például: “Felkészüljek-e egy nyár napjára?” (“Shonnet 18”, William Shakespeare)
  • Kettős daktil: Két metrikus láb három-három szótagból (összesen hat szótagból) felváltva egy hangsúlyozott és két hangsúlyozatlan szótag között. Például: “HIGgledy PIGgledy, / BACon, Lord CHANcellor.” (Írta: Ian Lancashire)
  • Anapesztikus tetraméter: Négy metrikus láb, három-három szótagból (összesen tizenkét szótagból), amelyek két hangsúlyozatlan és egy hangsúlyozott szót váltogatnak. Például: , amikor MINDEN keresztül a HÁZON. (Clement Clark Moore “Szent Miklós látogatása”)

A mérőóra általános példái

A mérő a költészet hivatalos eleme (pl. strukturált formához való hozzájárulás), és így nem olyan általános a normális beszédmintákban. Azonban minden angol nyelvű szó elemezhető, hogy lebontsa, hogy milyen metrikus láb lehet, amint azt a különböző metrikus lábak fenti példáiban láthattuk. Emellett számos példát találhatunk a mérőszámokra a szokásos idiómákban és mondókákban, például a következőkben:

  • Ki fél a nagy rossz farkastól?
    A nagy rossz farkas, a nagy rossz farkas.
  • Hickory, dickory, dokk,
    Az egér felfutotta az órát.
  • Humpty Dumpty a falon ült.
    A Humpty Dumpty nagyot esett.
    A király összes lova és a király emberei
    Nem sikerült újra összeállítani a Humptyt!
  • Jack, légy fürge,
    Jack, légy gyors,
    Jack, ugorj át a gyertyatartón.

A mérő jelentősége az irodalomban

A mérő legkorábbi ismert példája a védikus szanszkrit himnuszgyűjtemény Rigveda nevű gyűjteményében található, amely Kr. e. 1700 és 1100 között nyúlik vissza. . Sok más példa található a vaskorból származó mérőkre több kultúrában. A középkori időszak minden versét méterben írták, az irodalmi hagyományoktól függetlenül, a Tang-dinasztia kínai költészetétől a klasszikus perzsa költészeten át Európa bardikus költészetéig. Nem ismert, hogy a mérő miért vált ennyire elterjedtté a világtörténelem ezen időszakában, de ez a tény minden bizonnyal sok irodalomtudóst arra késztet, hogy megállapítsa, a mérő valóban a költészet alapvető eleme. Nem minden költészet tartalmaz mérőt, különösen a modernebb időkben. Ez azonban ritmikus egységgel járul hozzá a vershez, és rávilágít a különbségre a költészet emelt nyelvezete és a normális beszédminták között.

Példák az irodalom mérőjére

1. példa

Az úrnőm szeme semmiben sem hasonlít a napra;
A korall sokkal vörösebb, mint az ajka vörös;
Ha a hó fehér, miért akkor melle dunyós;
Ha a szőrszálak drótok, akkor fekete drótok nőnek a fején.

(William Shakespeare “Sonnet 130”)

Csakúgy, mint William Shakespeare költészetének és versekben írt darabjainak, a “Sonnet 130” is példája az jambikus pentaméternek. Ezt a mérőpéldát láthatjuk a munkahelyen az első sorban: “A MISTESSEM SZEME SEMMILYEN, MINT A NAP.” Shakespeare azonban nem volt mindig teljesen szigorú a mérőjével, és a második sorban röviden megtörte a mérőt, kezdve a trochee “korallal”. Általában azonban Shakespeare jambikus pentamétert választott költészetének megadásához, és metrikus formában játszik.

2. példa

Egyszer egy éjfélig sivár, miközben töprengtem, gyenge és fáradt,
Sok furcsa és kíváncsi mennyiségű elfelejtett tudomány –
Míg bólogattam, majdnem szunyókáltam, hirtelen kopogás hallatszott,
Ahogyan valaki finoman kopogtat , kopogtat a kamra ajtajánál.
“” Ez valami látogató “- motyogtam” – kopogtattam a kamra ajtaján –
Csak ez és semmi más. “

(“A holló”, Edgar Allen Poe)

A holló híres költeményében Edgar Allen Poe a méter nagyon érdekes példáját használja. Mindegyik versszakban az első öt sor a viszonylag ritka trochaikus oktaméterben található, ami azt jelenti, hogy nyolc láb van, amelyek mindegyike egy trochee, ami tizenhat szótagot eredményez. Ezt nehéz mérni, és Poe mégis elképesztően jól csinálja az egész verset, szédítő és énekes hatást keltve. Mindegyik strófa a trochaikus tetraméter hatodik sorával végződik, egy másik ritkább forma.

3. példa

Szerintem kinek az erdei Tudom.
A háza mégis a faluban van;
Nem fogja látni, hogy megállok itt
Nézni, ahogy az erdője tele van hóval.

(“Megállni Woods mellett egy havas estén”, Robert Frost)

Robert Frost az iambi tetraméter méteres példáját használja “Woods megállás havas estén” című versében. A fagy az egész vers alatt tartja ezt a mérőt, és bármelyik sort választhatjuk, hogy megtaláljuk a mérő példáját: “HÁZA GONDOLATBAN A FALUBAN van.” Shakespeare-hez és Poe-hez hasonlóan a Frost is szigorú mérőt és rímet kombinál a költői egység kialakításához.

Ellenőrizze a mérő ismereteit

1. Az alábbi állítások közül melyik a legjobb méterdefiníció?
A. A verssor alapvető ritmikai felépítése.
B. Öt lábú verssor, amelyek mindegyike jamb .
C. Egy szótag súlya egy versszakban.

Válasz az 1. kérdésre >

2. Mi a különbség a kvalitatív és a quan között titatív mérő?
A. A kvalitatív mérő a soronkénti szótagok számától függ, míg a kvantitatív mérő a hangsúlytalan és a hangsúlyos szótagok mintázatára utal.
B. A kvalitatív mérő az angol nyelvű költészetben a szótagfeszültségre összpontosítva fordul elő, míg a kvantitatív mérő a szótagok súlyától vagy számától függ.
C. A kvalitatív mérő azt jelzi, hogy a mérő mennyire jól teljesített, míg a kvantitatív egyszerűen leírja a mérő típusát.

megjelenítése

Válasz a 2. kérdésre >

3. Az alábbi sorok közül melyik példa az jambikus pentaméterre?
A. Az erdők szépek, sötétek és mélyek,
B. És a Holló, soha nem repülve, még mindig ül, még mindig ül C-ben. A durva szél megrázza a kedves májusi rügyeket

Válasz a 3. kérdésre >

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük