Melyik jött előbb: a csirke vagy a tojás?

Ez az a régi találós kérdés, amely sok érvet váltott ki a korokban: a csirke vagy a tojás volt az első? Ez olyan trükkös kérdés, mert tojásrakáshoz csirkére van szükség, de a csirkék tojásokból származnak, így megoldhatatlan köre marad a kócos, tollas életnek, amelynek nyilvánvalóan nincs egyértelmű kiindulópontja.

Szerencsére van nem kell örökké ezen töprengeni. Ez egy olyan rejtvény, amelyet a tudomány eszközeivel – pontosabban az evolúciós biológia alapelveivel – kibogozhatunk.

Tépkedjünk.

Az első petesejtek

A tojások az állatvilág egész területén megtalálhatók. Technikailag elmondható, hogy a petesejt egyszerűen a membránhoz kötött edény, amelynek belsejében az embrió addig nőhet és fejlődhet, amíg önmagában életben marad.

De összpontosítsunk arra a fajta madártojásra, amelyet ma felismerünk. Ezek először az első amnioták sok milliójának fejlődésével jelentek meg a színen Megérkezésük előtt a legtöbb állat tápanyagra támaszkodott a vízben, tojásait tavakba és egyéb nedves környezetbe rakta, hogy a petesejtek ne száradjanak ki.

Valamikor másfajta kezdett fejlődni a tojás, amelynek három extra membránja volt: a chorion, az amnion és az allantois. Mindegyik membránnak kissé más funkciója van, de ezeknek a különféle rétegeknek a hozzáadása egy kényelmesen zárt, minden az egyben életfenntartó rendszert biztosított: Az embrió külső vízi környezet nélkül képes befogadni a tárolt tápanyagokat, tárolni a felesleges salakanyagokat és lélegezni (lélegezni). Az amnionba burkolt extra folyadékok és a kemény külső héj extra védelmet nyújtanak.

A magzástojás nagy probléma volt. Teljesen új világot nyitottak a szárazföldi tojásrakás helyszínein, és az extra hártyák utat nyitottak a nagyobb (és többnyire jobb) tojások számára.

Még mindig nem vagyunk biztosak abban, hogy pontosan mikor ez nagyrészt azért történt, mert a tojásmembránok nem képeznek túl jó kövületeket, így a tudósoknak nincs egyértelmű nyilvántartásuk arról, hogy mikor és hogyan fejlődtek a magzástojások. A legjobb tippünk az, hogy mind a tetrapodák (négytagú gerinces állatok), mind az amnioták (négykezű gerincű állatok, amelyek tojást raknak mindazokkal a különféle rétegekkel) utolsó közös őse 370-340 millió évvel ezelőtt élt, bár egyes források szerint az első amnionfajok közelebb élnek a 312 millió évvel ezelőttihez. A mai emlősök, hüllők és madarak mind az első amnioták leszármazottai.

(Ez egy újabb tojáscsökkentő kérdést vet fel nekünk: melyik jött előbb, a magzatvíz vagy a magzástojás? De most maradjunk csak a csirkéknél. )

Az első csirkék

A legelső csirke egy genetikai mutáció (vagy mutációk) eredménye lett volna, amely két szinte csirke (vagy proto-csirkék). Ez azt jelenti, hogy két prototyúk párosodik, és DNS -üket egyesítve a legelső csirke első sejtjét alkotják. Valahol a vonal mentén genetikai mutációk történtek abban a legelső sejtben, és ezek a mutációk minden más testsejtbe belemásolták magukat a csirke embrió növekedésével. Az eredmény? Az első igazi csirke.

Kik voltak tehát ennek az első egy igazi csirkének a valószínű szülei? A vörös dzsungel madarak (Gallus gallus) számos délkelet-ázsiai országban őshonosak, köztük India, Kína déli része, Indonézia, Malajzia, Szingapúr és Indonézia. Úgy gondolják, hogy a vörös dzsungellát madarak háziasították Ázsiában, és az egész világon elterjedt, mint kevésbé agresszív és termékeny tojásrétegek, amelyeket ma ismerünk és szeretünk (Gallus gallus domesticus).

A régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy a vörös dzsungeltetőt először 10 000 évvel ezelőtt háziasították be, bár a DNS-elemzések és a matematikai szimulációk azt sugallják, hogy a házi csirke valójában sokkal korábban (becslések szerint 58 000 évvel ezelőtt) tért el a dzsungeltől. Bizonyított bizonyítékok arra is utalnak, hogy a házi csirke eredete kissé bonyolultabb lehet: a sok szakács lábán látható sárga szín génjei a szürke dzsungelektől (Gallus sonneratii) származhatnak, nem pedig a vöröstől, ami hibridizációra utal. fajok valahol az út mentén.

Visszatérve az eredeti kérdésünkhöz: mivel nagyjából 340 millió évvel ezelőtt jelentek meg a magzástojások, és az első csirkék legkorábban 58 ezer évvel ezelőtt fejlődtek ki, biztos tét, ha azt mondjuk, hogy a tojás jött először.

Az első tyúktojás

De várjon – nem voltak olyan tudósok, akik azt állították, hogy valójában a csirke volt az első ?

Ez az állítás néhány kutatótól származott, akik azt tanulmányozták, hogyan alakulnak ki a csirketojáshéjak. A tojáshéj többnyire kalcium-karbonátból (CaCO₃) készül. A tojók táplálékból kapják a kalciumot a tojáshéj előállításához (kalciumban gazdag tenger gyümölcsei héja, például osztriga vagy garnélarák héja ezért kedvelt harapnivaló a háztáji tyúkok számára).

Héj kialakításához a kalciumot CaCO₃ kristályok formájában kell lerakni, és a tyúkok olyan specifikus fehérjékre támaszkodnak, amelyek lehetővé teszik ezt a folyamatot. Az egyik ilyen fehérje, az úgynevezett ovocleidin-17 (röviden OC-17) csak a csirke petefészkében található meg, ami arra utal, hogy a csirkének a csirketojás előtt kellett lennie, mivel OC-17 nélkül ne legyen csirketojásképződés. (Érdekes módon úgy tűnik, hogy ez a fehérje felelős a tojáshéj képződésének felgyorsításáért, lehetővé téve a tyúkok számára, hogy a semmiből felépítsék a tojást és 24 órán belül lefektessék.)

Tehát nyugodtan elhelyezhetjük ezt a korhű rejtvényt? Vagy a tudósok és a filozófusok még mindig megküzdenek, hogy választ találjanak?

A nap végén a kérdés valami hamis kettősség. A tojások minden bizonnyal a csirkék előtt voltak, de a csirketojások nem – a másik nélkül nem lehet. Ha azonban az evolúciós bizonyítékok alapján feltétlenül választanunk kellett egy oldalt, akkor a Team Egg csapatára állunk.