Kvalitatív kutatás: megalapozott elmélet

Charmaz szerint:

“A megalapozott elmélet szisztematikus induktív módszerek sorozatára utal kvalitatív kutatás folytatása az elmélet fejlesztése érdekében. Az alapozott elmélet kettős referenseket jelöl: (a) rugalmas módszertani stratégiákból álló módszer és (b) az ilyen típusú termékek termékei. A kutatók egyre inkább a vizsgálati módszereket jelentik az adatok összegyűjtésére és különösen elemzésére. A megalapozott elmélet módszertani stratégiái arra irányulnak, hogy a középszintű elméleteket közvetlenül az adatok elemzéséből állítsák össze. E módszerek induktív elméleti vonzereje központi jelentőségű a logikájukban. Az eredményül kapott elemzések erejükre erős empirikus alapok. Ezek az elemzések koncentrált, absztrakt, koncepcionális elméleteket nyújtanak, amelyek megmagyarázzák a vizsgált empirikus jelenségeket.

A megalapozott elmélet jelentős jelentőséggel bír azért, mert (a) egyértelmű, egymás utáni iránymutatásokat nyújt a kvalitatív kutatás elvégzéséhez; b) konkrét stratégiákat kínál a megkérdezés analitikai szakaszainak kezelésére; c) egyszerűsíti és integrálja az adatgyűjtést és -elemzést; d) elősegíti a kvalitatív adatok koncepcionális elemzését; és e) a kvalitatív kutatást tudományos kutatásként legitimálja. A megalapozott elméleti módszerek elnyerték a helyüket standard társadalomkutatási módszerként, és befolyásolták a különféle tudományterületek és szakmák kutatóit.

A megalapozott elmélet azonban továbbra is félreértett módszer, bár sok kutató állítása szerint ezt alkalmazza. A kvalitatív kutatók gyakran állítják, hogy megalapozott elméleti tanulmányokat végeznek anélkül, hogy megértenék vagy elfogadnák annak megkülönböztető irányelveit. A megalapozott elmélethez alkalmazhatnak egy vagy kettőt a stratégiákból vagy hibakvalitatív elemzésből. Ezzel szemben más kutatók megalapozott elméleti módszereket alkalmaznak redukcionista, mechanisztikus módszerekkel. Egyik megközelítés sem testesíti meg a rugalmas, mégis szisztematikus vizsgálati módot, az irányított, de nyílt végű elemzést és az empirikus adatokból képzeletbeli elméletet, amelyet megalapozott elméleti módszerek elősegíthetnek. Ezt követően a megalapozott elméleti módszerek lehetőségei a középtávú elmélet előállítására még nem teljesedtek ki. “

A teljes bejegyzés elolvasásához kattintson ide: ALAPELT ELMÉLET

(Ennek eléréséhez cikknek rendelkeznie kell a Temple University AccessNet fiókkal. Ha nem áll kapcsolatban a Temple University-vel, használja az alábbi idézetet, hogy megtalálja a cikket egy olyan könyvtárban, amelyhez hozzáféréssel rendelkezik.

Sandi Wolfe lefordította a fenti angol nyelvet szöveg ukrán nyelvre. A többi fordítás megtekintéséhez kattintson a blogjára.