könyvespolc (Magyar)
Az afferens hallási információk végső célja a hallókéreg. Noha a hallókéregnek számos felosztása van, széles különbséget lehet tenni egy elsődleges terület és a perifériás vagy övi területek között. Az elsődleges hallókéreg (A1) a temporális lebeny felső temporális gyrusán található, és pont-pont bemenetet kap a mediális geniculate komplex ventralis osztódásától; így pontos tonotóp térképet tartalmaz. A hallókéreg övterületei diffúzabb bemenetet kapnak a mediális geniculáris komplex övterületeiről, ezért kevésbé pontosak a tonotóp szervezetükben.
Az elsődleges hallókéreg (A1) topográfiai térképével rendelkezik cochlea (13.14. ábra), ugyanúgy, mint az elsődleges vizuális kéreg (V1) és az elsődleges szomatikus szenzoros kéreg (S1) topográfiai térképei vannak a megfelelő szenzoros epitheliájukról. A vizuális és szomatikus szenzoros rendszerektől eltérően azonban a cochlea már lebontotta az akusztikus ingert, így tonotóp módon elrendeződött a bazilaris membrán hosszában. Tehát az A1 állítólag egy tonotóp térképet tartalmaz, csakúgy, mint a csiga és a kéreg közötti emelkedő hallási struktúrák nagy része. A tonotóp térkép frekvenciatengelyére merőleges a binaurális tulajdonságok csíkos elrendezése. Az egyik csíkban található idegsejteket mindkét fül gerjeszti (és ezért EE-sejteknek hívják őket), míg a következő csíkban levő idegsejteket az egyik fül gerjeszti, a másik fül (EI-sejtek) gátolják. Az EE és EI csíkok váltakoznak, ez az elrendezés emlékeztet a V1 szem dominancia oszlopaira (lásd a 12. fejezetet). Az érzékszervi feldolgozás fajtái, amelyek a hallókéreg többi részében fordulnak elő, nem tisztázottak, de valószínűleg fontosak a természetes hangok magasabb rendű feldolgozása szempontjából, beleértve a kommunikációhoz használt hangokat is. Úgy tűnik, hogy egyes területek a frekvenciakombinációk feldolgozására, míg mások az amplitúdó vagy frekvencia modulációinak feldolgozására specializálódtak.
13.14. Ábra
Az emberi hallókéreg. (A) Ábra, amely az agy bal oldalsó nézetét mutatja, ideértve az oldalsó sulcus mélységét is, ahol a felső temporális gyrus-t elfoglaló hallókéreg egy része általában rejtve fekszik. Az elsődleges hallókéreg (A1) (tovább …)
Azok a hangok, amelyek különösen fontosak az intraspecifikus kommunikáció szempontjából, gyakran erősen rendezett időbeli felépítésűek. Emberben az ilyen időben változó jelekre a legjobb példa a beszéd, ahol a különböző fonetikus szekvenciákat külön szótagként és szavakként érzékelik. Macskák és majmok viselkedési vizsgálatai azt mutatják, hogy a hallókéreg különösen fontos a hang időbeli szekvenciájának feldolgozása szempontjából. Ha ezeknél az állatoknál a hallókéreg eltávolításra kerül, elveszítik a képességüket, hogy különbséget tegyenek két összetett hang között, amelyek frekvenciakomponensei azonosak, de időbeli sorrendjükben különböznek egymástól. Így a hallókéreg nélkül a majmok nem tehetnek különbséget az egyik fajlagos kommunikációs hang és a másik között. A hallókéreg kétoldalú károsodásával rendelkező emberi betegek vizsgálata szintén súlyos problémákat tár fel a hangok időbeli sorrendjének feldolgozásában. Valószínűnek tűnik tehát, hogy az emberi hallókéreg meghatározott régiói specializálódtak az elemi beszédhangok, valamint egyéb időbeli szempontból összetett akusztikai jelek, például a zene feldolgozására. Valójában Wernicke az emberi nyelv megértése szempontjából kritikus területe a másodlagos hallási területen található (13.15. Ábra; lásd még a 27. fejezetet).
13.15. ábra
A beszédhangok feldolgozásához kapcsolódó emberi halláskérgi területek. (A) Az agy diagramja bal oldalsó nézetben, az ép féltekén található helyeket mutatva. (B) Egy ferde szakasz (szaggatott vonal síkja A-ban) mutatja a felső agykérgi területeket (tovább …)