Kolb tanulási stílusai és tapasztalati tanulási modellje

január 23, 2021

Kolb tanulási stílusai és tapasztalati tanulási modellje

Megjegyzés: Bár a képernyő bal oldalán felsorolt főbb témák közül bármelyiket el lehet indítani, a tanulás hátterének megszerzéséhez olvassa el a Bevezetést stílusok.

Míg a VAK népszerűsíthette a tanulási stílusokat, David Kolb, a Case Western Reserve University szervezeti magatartás professzora a hetvenes évek elején a tanulási stílusok mozgalmának elindításának tulajdonítható, és talán az egyik legbefolyásosabb. tanulási modellek alakultak ki.

A tanulás az a folyamat, amelynek során a tudás a tapasztalat átalakításával jön létre. A tudás a tapasztalatok megragadásának és átalakításának kombinációjából származik. – Kolb (1984, 41)

Kolb azt javasolja, hogy az élményszerű tanulásnak hat fő jellemzője legyen:

A tanulást leginkább úgy lehet elképzelni, hogy egy folyamat, nem az eredmények szempontjából.
A tanulás folyamatos, kísérleti alapú folyamat ience.
A tanuláshoz meg kell oldani a világhoz való dialektikusan ellentétes alkalmazkodási módok közötti konfliktusokat (a tanulás természeténél fogva tele van feszültséggel).
A tanulás a világhoz való alkalmazkodás holisztikus folyamata.
A tanulás tranzakciókat jelent az ember és a környezet között.
A tanulás az ismeretek létrehozásának folyamata, amely a társadalmi ismeretek és a személyes ismeretek közötti tranzakció eredménye.

Kolb tanulási elmélete négy különálló tanulási stílust határoz meg, amelyek négyfokozatú tanulási cikluson alapulnak. Ebben a tekintetben a Kolb modellje eltér a többitől, mivel mindkettőt kínálja az egyéni tanulási stílusok megértésének módja, amelyet “Tanulási stílusok leltárának” (LSI) nevezett el, valamint a tapasztalati tanulás ciklusának magyarázata, amely minden tanulóra vonatkozik.

Kolb tapasztalati tanulásának alapjai Modell

Megjegyzés: Az „élményszerű” azt jelenti, hogy a tapasztalattal kapcsolatos vagy abból ered, míg a „kísérleti” azt jelenti, hogy a kísérlethez kapcsolódik vagy azon alapul. Kolb az „élményszerű” kifejezést használja, mivel elmélete inkább a tapasztalatok tükrözésén alapszik. Míg mások “kísérleti” módszert használnak olyan kísérleti-kérdező technikák hivatkozásakor, amelyek megkövetelik a tanulóktól, hogy teszteljék a hipotézist (kísérletet) a tartalmi ismeretekről.

Kolb tanulási modellje két folytonosságon alapul, amelyek kvadrátot alkotnak:

Nagyobb kép megtekintéséhez kattintson a képre

Continuum feldolgozása: Megközelítésünk egy feladathoz, például szívesebben csinálunk vagy nézünk.
Perception Continuum: érzelmi reakciónk, például inkább gondolkodás vagy érzés útján tanulni.

A tanulási ciklus

Ez a mátrix olyan tanulási ciklust biztosít, amely négy folyamatot foglal magában, amelyeknek jelen kell lenniük a tanulás megvalósulásához. Ne feledje, hogy Kolb modelljének ez a része sokkal hasznosabb, mivel ahelyett, hogy megpróbálna meghatározni egy tanulási stílust, egy modell tanulási programot nyújt.

Kolb ezt a tapasztalati tanulást nevezte el, mivel a tapasztalat a tanulás forrása és fejlesztés (1984). A folytonosságok (módok) mindkét vége egy lépést jelent a tanulási folyamatban:

Nagyobb kép megtekintéséhez kattintson a képre

Konkrét tapasztalat (érzés): Tanulás konkrét tapasztalatokból és emberekhez kapcsolódóan. érzéseit.
Reflektív megfigyelés (figyelés): Megfigyelés az ítélet meghozatala előtt a környezet különböző szempontokból történő megtekintésével. Keresi a dolgok értelmét.
Absztrakt konceptualizáció (gondolkodás): Az ötletek logikai elemzése és a helyzet intellektuális megértése alapján történő cselekvés.
Aktív kísérletezés (csinálás): Képesség a dolgok elvégzésére az emberek és az események cselekvéssel történő befolyásolásával. Tartalmazza a kockázatvállalást.

A helyzettől vagy a környezettől függően a tanulók bármikor beléphetnek a tanulási ciklusba, és akkor tanulhatják meg legjobban az új feladatot, ha mind a négy módot gyakorolják.

Az alábbiakban felsorolunk néhány példát:

megtanulni biciklizni:
- fényvisszaverő megfigyelés – gondolkodás a lovaglásra és egy másik ember kerékpározásra való figyelése.
- Absztrakt konceptualizáció – Az elmélet megértése és a kerékpározás fogalmának világos megértése.
- Konkrét tapasztalat – Gyakorlati tippek és technikák fogadása egy kerékpáros szakértőtől.
- Aktív kísérletezés – ugrás a biciklire, és engedje meg.
Szoftverprogram megtanulása:
- Aktív kísérletezés – Ugrás és megcsinálás.
- Reflektív megfigyelés – Gondolkodni azon, amit éppen végrehajtott.
- Absztrakt konceptualizáció – A kézikönyv elolvasása, hogy világosabb képet kapjon az előadottakról.
- Konkrét tapasztalat – A súgó funkció, hogy szakértői tippeket kapjon
Edzés megtanulása:
- Konkrét tapasztalat – Ha egy coach irányít más személyi coachingban.
- Aktív kísérletezés – A az emberek készségei azzal, amit tanultak, hogy el tudják érni saját edzői stílusukat.
- Reflektív megfigyelés – Annak megfigyelése, hogy mások hogyan edzenek.
- Absztrakt konceptualizáció – Cikkek olvasása az előnyök és hátrányok megismerésére különböző módszerek.
Tanulási algebra:
- Absztrakt konceptualizáció – Magyarázatok meghallgatása arról, hogy mi az.
- Konkrét tapasztalat – Haladó lépés -egy lépésről lépésre egy egyenleten.
- Aktív kísérletezés – Gyakorlás.
- Reflektív megfigyelés – Az algebrai egyenletekről alkotott gondolataid rögzítése egy tanulási naplóban.

Kolb a tanulási folyamatot a konkrét tapasztalat (CE) és az absztrakt konceptualizáció (AC) módjai, valamint a reflektív megfigyelés ( RO) és az aktív kísérletezés (AE). Így a tanulás hatékonysága ezen módok egyensúlyának képességén alapszik, amelyet Kolb ellentétes tevékenységnek tekint, amely a tanulást leginkább elősegíti.

Emellett Kolb (1999) azt állítja, hogy a konkrét tapasztalatok és az absztrakt konceptualizáció a jobb agyi, illetve a bal agy gondolkodását tükrözik.