Kik voltak a fekete írek?
A “fekete ír” kifejezést időről időre feldobják, de elgondolkodott már azon, hogy honnan származik?
Egy olyan generációban, ahol annyi információt fogyasztanak hallomásból, vagy feldolgoznak a közösségi média segítségével , gyakran elfelejthetjük az ókori kutatásokat ásni, mint a régi időkben.
Míg a “fekete ír” kifejezés évszázadok óta forgalomban van, mindenképpen kérdeznie kell kollégáját vagy barátját, és ők ” valószínűleg kitölt egy üres részt.
Tehát a rekord egyszerűbbé tétele érdekében olvassa el alább a „fekete íreket”, hogy honnan származik ez a kifejezés, és kire is utal pontosan.
Rövid előzmények
Mint sok ősi föld, évszázadok óta, Írországba érkeztek a különféle nemzetiségű telepesek, felfedezők, ősi törzsek és klánok.
A kelták (hasonló hagyományokkal, szokásokkal, nyelvvel és kultúrával rendelkező és Nyugat-Európát uraló emberek törzsei) létezése és a Brit-szigetek) Kr. e. 1200-ig datálhatók. Mégis gyakran kijelentik, hogy az első kelták Kr. e. 500 körül érkeztek Írország szigetére.
Évszázadok alatt, amikor csoportok érkeztek és menekültek , az ókori Írország kezdett átalakulni. Az első nagyobb invázió – tárgyunkat tekintve – az normann írországi inváziókra irányult volna 1170-ben és 1172-ben.
A névadó játék
Amikor a francia betolakodók csoportjai leszálltak az ír partokra, velük új szokásokat és jellemzőket hoztak létre Írország kultúrájában. A vikingek magukra ruházták a “sötét betolakodók” vagy “fekete külföldiek” címet.
Ennek az volt a célja, hogy elárulják kulturális álláspontjukat, és elmondják szándékukat, hogy erőt és sötétséget hozzanak Írországra.
Valójában sok normann inváziós család nőtt, hogy ennek tükrében módosítsa családnevét (vezetéknevét). Gael nyelven az ír anyanyelvben a fekete (vagy sötét) szó “dubh”, a külföldi pedig “gall”.
Ezzel a családok kezdtek társulni O gyűjtőnévvel. Dubhghaill. Tulajdonképpen az O’Dubhghaill a nagyon népszerű ír O’Doyle vezetéknév gael változata.
És úgy tűnik, hogy ez a stratégia, hogy újravezesse magát a stanceor klán felfedésére, népszerű dolog volt. Egy másik név, az “OGallchobhair”, amely a népszerű Gallagher név ír változata, jelentése “idegen segítség”.
A normannok
Franciaországból származnak, a normannok egy primitív, hatalmas harcoscsoport voltak, akiket először az Emerald-szigeten fogadtak, Dermot McMurrough, az írországi Leinster (a sziget négy tartományának egyike) királya vezette.
A gyűlést Strongbow, a walesi normann lord vezette. A normannok sötét színűek voltak, gyakran sötét hajjal és szemekkel. A vikingekhez hasonlóan hasonló “sötét szándékokat” osztottak meg az ország uralma és a föld gyarmatosítása érdekében.
Bár Írország történelme ezen a ponton a sok megnyert és elvesztett csata egyike, tudjuk, hogy számos normann betolakodó letelepedett Írországban, és integrálja az ír társadalmat.
Bár a nevüket ebben a pillanatban több angol nyelvű változatra változtatták volna meg, valószínűleg soha nem veszítették el “sötét betolakodók” vagy “fekete külföldiek” státuszukat.
Elméletek
A normann betolakodók és az ír társadalomba való beilleszkedésük megértésével következtethetünk arra, hogy valójában innen származik a „fekete-ír” kifejezés.
Ha ez a helyzet áll fenn, ellentétben azzal, amit gyakran gondolni lehet (hogy a kifejezés sötét bőrű, hajú és arcú ír emberre vonatkozik), a címke valójában az említett betolakodók szándékára utal, mindazokkal az évszázadokkal ezelőtt.
Más elméletek szerint a „fekete ír” kifejezés a bevándorlás eredménye. Egyes források szerint a kifejezés spanyol katonákra vonatkozik, akik az 1588-as armada után ír nőket vettek feleségül és integrálódtak a társadalom, üdvözölve a sötét arcú ír emberek új hullámát.
A kifejezést olyan ír leszármazottak leírására is használták, akik Nyugat-Indiában vagy Afrikában telepedtek le.
Ennek ellenére kutatás szerint az ír kultúrában ennek a kifejezésnek a legvalószínűbb oka az, hogy egy szándékot ír ír “sötét betolakodóként” vagy “fekete külföldiként” írnak le.