Kiegészítő jó

A közgazdaságtanban a kiegészítő áru olyan áru, amelynek vonzereje növekszik a kiegészítés népszerűségével. Technikailag negatív kereszt rugalmasságot mutat a kereslet iránt, és ez a kereslet növekszik, amikor egy másik ár ára csökken. Ha A kiegészíti a B-t, akkor az A árának növekedése negatív mozgást eredményez az A keresleti görbe mentén, és a B keresleti görbéjének befelé tolódását idézi elő; minden jószágból kevesebbet fognak követelni. Ezzel szemben az A árának csökkenése pozitív mozgást eredményez az A keresleti görbe mentén, és a B keresleti görbéjének kifelé tolódását idézi elő; minden jószágból többet fognak követelni. Ez ellentétben áll egy helyettesítő áruval, amelynek kereslete csökken, ha a helyettesítő ára csökken.

A kiegészítő áruk negatív kereszt rugalmasságot mutatnak a keresletben: az Y áruk árának emelkedésével a jó X iránti kereslet csökken.

Ha két áru kiegészítő, együttes keresletet tapasztalnak – az egyik áru igénye összekapcsolódik a másik áru iránti kereslettel. Ezért ha az egyik árucikktől nagyobb mennyiséget követelnek meg, akkor a másikért is nagyobb mennyiséget követelnek meg, és fordítva. Például a borotvapengék iránti igény a használt borotvák számától függhet; ezért a borotvákat néha veszteségvezetőként adták el, hogy növeljék a kapcsolódó pengék iránti igényt. Egy másik példa, hogy néha egy fogkefét csomagolnak A fogkefe kiegészíti a fogkrémet; a fogkefe előállításának költsége magasabb lehet, mint a fogkrém, de értékesítése függ fogkrém igényére.

Minden nem kiegészítő termék helyettesítőnek tekinthető. Ha x és y mindennapi értelemben durva kiegészítések, akkor a fogyasztók hajlandók többet fizetni az x jó minden egyes marginális egységéért, mivel több y halmozódik fel. Az ellenkezője igaz a helyettesítőkre: a fogyasztó hajlandó kevesebbet fizetni a jó “z” minden marginális egységéért, mivel több jó “y” -t halmoz fel.

A komplementaritást olyan pszichológiai folyamatok vezérelhetik, amelyekben a egy termék (pl. kóla) fogyasztása serkenti a kiegészítők iránti igényt (pl. sajtburger). Egy élelmiszer vagy ital fogyasztása célt vált ki az étrend-kiegészítők elfogyasztására: olyan ételek, amelyek a fogyasztók véleménye szerint jobban ízlik. A kólafogyasztás növeli a fogyasztók hajlandóságát fizetni egy sajtburgerért. Úgy tűnik, hogy ez a hatás inkább az e kapcsolatok fogyasztói megítélésétől függ, nem pedig érzékszervi tulajdonságaitól.