Honnan származik a finn?
Bizonyos logika van abban a gondolatban, hogy a szomszédos országokban beszélt nyelveknek szorosan össze kell kapcsolódniuk. A finn esetében azonban nem ez a helyzet.
A finnek gyakran olyan kérdésekbe ütköznek, mint például: „A finn olyan, mint a svéd?” vagy “Finnországban mindenki beszél oroszul?” Mindkét kérdésre egyszerű válasz: nem. A svéd (Finnország két hivatalos nyelvének egyike) és az orosz egyaránt az indoeurópai nyelvcsoportba tartozik, míg a finn finnugor nyelv. Ez utóbbi csoportba tartozik a magyar, az észt, a számi (észak-finn, svéd és norvég őslakosok, valamint északnyugat-oroszországi őslakosok beszélik) és számos kevésbé ismert nyelv, amelyet Oroszország egyes területein beszélnek. A finnugor nyelveknek elég közös lexikai és nyelvtani vonásuk van a közös eredet bizonyításához. Noha ezek a nyelvek évezredek óta külön fejlődtek, látható, hogy a közös jellemzők a következők:
1) a nem (ugyanaz a finn névmás, a “he” mind a “he” -t, mind a “she” -t jelöli)
2) cikkek hiánya (a és az angol nyelvű)
3) hosszú szavak a nyelv szerkezete miatt
4) számos nyelvtani esetek
5) személyes birtoklás utótagokkal kifejezve
6) utólagos állítások az elöljárókon kívül
7) a “van” igének nincs megfelelője
Különféle spekulatív elméletek léteznek az úgynevezett proto-finn-ugor nyelv keletkezésének idejéről és helyéről. A legelterjedtebb elmélet szerint a magyart és a finnt csupán 6000 év különálló fejlődés választja el.
Az, hogy a finn nyelvűek mióta népesítették be Finnországot, egy olyan kérdés, amely mindig is érdekelte a finn tudósokat. Manapság úgy gondolják, hogy finnugor nyelvű beszélők a mai Finnország területén élnek legalább Kr.e. 3000 óta. A következő évezredek során elszaporodtak a kapcsolatok a finnugor és a szomszédos indoeurópai nyelveket beszélők (pl. Balti, germán és szláv nyelvjárások) beszélői között. A finn, az észt és a többi balti finn nyelv (karél, lude, vepsz, szavazat és líbiai) által kölcsönzött kölcsönszavak bizonyítják a finn nyelveket beszélő és az indoeurópai nyelveket beszélő emberek közötti kapcsolatok fennállását. Nemcsak szókincset kölcsönöztek, hanem számos nyelvtani jellemzőt is. A legtöbb finn kölcsön a mai finn nyelven a germán és a skandináv nyelvből származik, különösen a svédből.