Hány faj a Földön? Miért ez az ' egyszerű kérdés, de nehéz megválaszolni
Azt gondolhatnád, hogy ez egy egyszerű biológiai elszámolás – hány különféle faj létezik? élet a Földön?
De a válasz kissé megdöbbentő lehet.
Egyszerűen nem tudjuk.
Pontosabban tudjuk a könyvek számát az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárában, mint a bolygónkon élő fajok sorrendjét vagy nagyságát – milliók és milliárdok stb. -, írta az ausztrál származású ökológus Robert May.
A Földön a fajok számának jelenlegi becslése 5,3 millió és 1 billió között mozog.
Ez nagyfokú bizonytalanság. Olyan ez, mint egy olyan bankszámlakivonat, amely szerint 5,30 és 1 millió dollár között van a számláján.
Akkor miért nem tudjuk a választ erre az alapvető kérdésre?
Nehéz számolj élet
A probléma része, hogy nem tudjuk egyszerűen megszámolni az életformák számát. Sokan hozzáférhetetlen élőhelyeken (például a mélytengerben) élnek, túl kicsiek ahhoz, hogy láthassák őket, nehéz megtalálni őket, vagy más élőlényekben élnek.
Tehát a számolás helyett a tudósok megpróbálják megbecsülni a teljes fajok száma a biológiai sokféleség mintáinak keresésével.
Az 1980-as évek elején Terry Erwin amerikai entomológus híresen becsülte a fajok számát a Földön azzal, hogy peszticideket szórt be a trópusi esőerdők fák lombozatába Panamában. Legalább 1200 bogárfaj esett a földre, amelyek közül 163 csak egyetlen fafajon élt.
Feltételezve, hogy mindegyik fafajnak hasonló számú bogara volt, és mivel a bogarak kb. 40% -ot tesznek ki rovarok (a legnagyobb állatcsoport) közül Erwin vitatott becslést ért el a Föld 30 millió fajáról.
Sok tudós úgy véli, hogy a 30 milliós szám túl magas. Későbbi becslések 10 millió alatti adatokhoz jutottak.
2011-ben a tudósok a fajok számának mintázatán alapuló technikát alkalmaztak a biológiai osztályozás minden szintjén, hogy jóval alacsonyabb, körülbelül 8,7 millió fajra vonatkozó előrejelzést kapjanak.
Minden lény nagy és nagyon, nagyon kicsi
A globális biológiai sokféleségre vonatkozó legtöbb becslés azonban figyelmen kívül hagyja a mikroorganizmusokat, például a baktériumokat, mert sok ezeknek az organizmusoknak csak fajszinten azonosítható a DNS -ük szekvenálásával.
Ennek eredményeként a mikroorganizmusok valódi sokféleségét alábecsülhették.
A DNS-adatbázis összeállítása és elemzése után 5 millió mikrobafaj szekvenciája a világ 35 000 helyszínéről, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy elképesztő 1 billió faj létezik a Földön. Ez több faj, mint a Tejút-galaxis becsült csillagszáma.
De a korábbi becslésekhez hasonlóan ez is a biodiverzitás mintáira támaszkodik, és nem mindenki ért egyet azzal, hogy ezeket mikroorganizmusokra kell alkalmazni.
A globális biodiverzitás becslésében nemcsak a mikroorganizmusokat hagyták figyelmen kívül. Azt a sok életformát is figyelmen kívül hagytuk, amely más életformákon belül él.
A legtöbb – és valószínűleg az összes – rovarfaj legalább egy vagy több parazita darázsfaj áldozata. Ezek tojják befogadó fajba vagy rájuk (gondoljunk csak az Aliens című filmre, ha az idegeneknek szárnyuk volt). A kutatók szerint a darazsakat tartalmazó rovarcsoport lehet a bolygó legnagyobb állatcsoportja.
Mit értünk faj alatt?
A fajok számlálásának alapvető problémája egy kissé filozófiai kérdéshez vezet: a biológusok nem értenek egyet abban, hogy a „faj” kifejezés valójában mit jelent.
A jól ismert biológiai fajkoncepció szerint két organizmus ugyanahhoz a fajhoz tartozik, ha kereszteződhetnek és termékeny utódokat hozhatnak létre. De mivel ez a fogalom párosodásra támaszkodik, nem használható aszexuális organizmusfajok meghatározására mint például sok mikroorganizmus, valamint néhány hüllő, madár és hal.
Nem veszi figyelembe azt a tényt sem, hogy sok, külön fajnak tartott élőlény keresztezhet és tesz is keresztet. Például a kutyák, a prérifarkasok és a farkasok könnyen keresztezõdnek, mégis általában külön fajoknak tekintik őket.
Más népszerű fajdefiníciók azon alapulnak, hogy az egyének mennyire hasonlítanak egymásra (ha kacsának tűnik, akkor kacsa), közös evolúciós történetükön vagy közös ökológiai követelményeiken.
Mégsem ezek a definíciók teljesen kielégítőek, és egyik sem működik minden életformán.
A fajok közül legalább 50 különböző definíció közül választhatunk.Az, hogy a tudós egy újonnan talált életformát új fajként jelöl-e meg, vagy sem, az a faj természetével kapcsolatos filozófiai álláspontjukra vezethető vissza.
A fajvesztés költsége
Bolygónk valódi biológiai sokféleségével kapcsolatos tudatlanságunknak valódi következménye van. Minden faj egy lehetséges kincsesbánya a problémák megoldására, ideértve a betegségek gyógyulását, az új technológiák inspirációit, az új anyagok forrásait és a legfontosabb ökoszisztéma-szolgáltatások szolgáltatóit.
Mégis a tömeges kihalás korát éljük. jelentések a rovarok katasztrofális csökkenéséről, óceánjaink széleskörű elnéptelenedéséről és a vadon élő állatok több mint 50% -ának elvesztéséről egyetlen emberi élet során.
A biodiverzitás csökkenésének jelenlegi aránya azt jelenti, hogy szinte biztosan a fajok gyorsabb elvesztése, mint ahogy megnevezzük őket. Gyakorlatilag egy könyvtárat égetünk anélkül, hogy tudnánk az elveszett könyvek nevét vagy tartalmát.
Tehát bár a bolygón található fajok számára vonatkozó becslésünk továbbra is frusztrálóan pontatlan, az egyetlen dolog, amit tudunk: hogy valószínűleg csak az élőlények csekély hányadát neveztük meg és írtuk le.
Új fajok fordulnak elő folyamatosan, évente nagyjából 18 000 faj. Például a Los Angeles-i kutatók 30 új kutyafélét találtak a városi parkokban, míg az Egyesült Államokban a kutatók több mint 1400 új baktériumfajt fedeztek fel az egyetemi hallgatók hasában.
Még ha a konzervatívabb becslést is vesszük a Földön lévő 8,7 millió fajról, akkor csak a bolygó életformáinak mintegy 25% -át írtuk le és neveztük el. Ha az 1 billió adat helyes, akkor végzetesen gyenge munkát végeztünk, a fajok 99,99% -a még mindig leírásra vár.
Világos, hogy bolygónk teljesen hemzseg az élettől, még akkor is, ha még nem tudunk számot adni a sokaságnak. A kérdés most az, hogy e félelmetes sokszínűség mekkora részét választjuk megtakarításnak.