Eredeti cikkA cervicalis gerinc anterolisthesise és retrolisthesise idősek nyaki spondylotikus myelopathiájában

Eredmények

Összességében 24 beteg (30%) elmozdulása legalább 3,5 mm volt (súlyos spondylolisthesis csoport), 31 esetben 2,0–3,4 mm elmozdulás (mérsékelt spondylolisthesis csoport), és 24 esetben 2,0 mm-nél kisebb elmozdulás volt (enyhe spondylolisthesis csoport). A súlyos spondylolisthesis csoportba 14 anterolisthesisben szenvedő (anterolisthesis csoport) és 10 retrolisthesisben szenvedő beteg (retrolisthesis csoport) állt. A súlyos spondylolisthesisben szenvedő betegeknél a degeneratív spondylolisthesis előfordulási gyakorisága magas (93%) volt C3 / 4 vagy C4 / 5 esetén, és szignifikánsan nagyobb volt a nyaki mobilitás, mint az enyhe spondylolisthesisben szenvedőknél. Az anterolisthesis csoportnak, de a retrolisthesis csoportnak nem, szignifikánsan szélesebb a gerinccsatorna, mint az enyhe spondylo-listhesis csoportnál, bár a vízszintes elmozdulás és a nyaki mobilitás mértéke nem különbözött szignifikánsan az anterolisthesis és a retrolisthesis csoportok között. A T1-súlyozott mágneses rezonancia képalkotás (MRI) vizsgálatánál tapasztalt súlyos zsinórtömörítés és a T2-súlyozott MRI-vizsgálatokon látható nagy intenzitású gerincvelő-jelek szignifikánsan megfeleltek a spondylolisthesis szintjének.