Corpus callosum (Magyar)

Kép: Élettudományi adatbázis / Wikimedia

Az agyad két félgömbje összekapcsolódik vastag idegszál-köteg, az úgynevezett corpus callosum, amely biztosítja, hogy az agy mindkét oldala kommunikálni tudjon és jeleket küldhessen egymásnak.

Az érzékszervi, motoros és kognitív információk kombinációja folyamatosan ezen a téren kerül át a féltekék között idegi autópálya.

Körülbelül 300 millió axon (idegrost) található egy átlagos corpus callosumban. A cerebrum fehérállományában található, a középvonalnál körülbelül 10 cm hosszú. Ez az ideghíd az agy legnagyobb fehérállomány-szerkezete, és csak a placenta emlősökben alakult ki.

Ha a corpus callosum megszakad, az agy féltekéi nem képesek megfelelően kommunikálni, és egy sor funkciók fordulhatnak elő – például a vizuális érzékelés, a beszéd és a memória változásai. A corpus callosum műtéti megszakítása a gyógyíthatatlan epilepszia utolsó lehetősége, amely megakadályozza a rohamok terjedését az agyban.

Corpus callosum agenesis

Van egy közös fejlődési rendellenesség, amely hatással van a korpuszra kalloszum, ami vagy rosszul formált, vagy akár teljesen hiányzik. Ez általában egy kritikus időszakban történik a terhesség alatt, a terhesség 12-16. Hetétől. Becslések szerint ez a betegség, az úgynevezett corpus callosum agenesis vagy dysgenesis, 4000-ből körülbelül 1 embert érint, ami számos fizikai, értelmi és szociális fogyatékossághoz vezet.

A QBI kutatói a betegség okait keresték. ezt az agenézist, hogy megértsük, miért fordul elő, és segítsünk a korai diagnózisban és a rendellenesség által érintett gyermekek és felnőttek célzott ellátásában. Eddig a tudósok felfedezték, hogy a magzati agyban van egy bizonyos típusú gliasejt, amely szerepet játszik a corpus callosum kialakulásában. Ezeknek a sejteknek a megzavarása a rendellenesség egyik forrása.

A QBI tudósai a corpus callosum agenesis genetikáját is megvizsgálták. A kutatók megállapították, hogy a DCC nevű gén mutációi a corpus callosum malformációjához vezettek. Ugyanez a gén kapcsolódik az úgynevezett tükörmozgási rendellenességhez is, amelyben az emberek önkéntelenül mozgatják az egyik végtagot a másikkal koordinálva – például csak a bal kezedet akarják megemelni, de a jobb oldalt sem képesek megállítani. Attól függően, hogy a DCC gén mentén hol fordulnak elő a mutációk, egy személynek együttesen jelentkezhet az egyik vagy mindkét rendellenessége.

A corpus callosum agenesisben szenvedők egy része jól működik, és bár bizonyos kihívásokkal néznek szembe, képesek teljes és produktív életet élni. A kutatókat érdekli, hogyan lehet ezeknek az embereknek az agyát összekötni, hogy kompenzálják e hatalmas agyi kapcsolat elvesztését. Ez a munka segít a kutatóknak megérteni az agy plaszticitásának folyamatát, és azt, hogy az agy hogyan tudná újra vezetéket vezetni a magzati élet során.