Bruttó bérleti szorzó

A bruttó bérleti szorzó (GRM) az ingatlanbefektetés árának és az éves bérleti jövedelmének az aránya az olyan kiadások elszámolása előtt, mint az ingatlanadók, a biztosítások és a rezsi; A GRM az az évek száma, amely alatt az ingatlan a bruttó kapott bérleti díjként fizetne meg. Egy leendő ingatlanbefektető számára az alacsonyabb GRM jelent jobb lehetőséget.

A GRM hasznos összehasonlítani és kiválasztani azokat a befektetési célú ingatlanokat, ahol az értékcsökkenés, az időszakos költségek (például az ingatlanadók és a biztosítások) és a várható, hogy a potenciális bérlőnél felmerülő befektető (például közművek és javítások) egységesek lesznek az ingatlanok között (akár egységes értékként, akár a bruttó bérleti jövedelem egységes hányadaként), vagy jelentéktelenek a bruttó bérleti jövedelemhez képest. Mivel ezeket a költségeket gyakran nehezebb megjósolni, mint a piaci bérleti díjat, a GRM alternatívát jelent a nettó befektetési hozam mérésére, ahol ezt az értéket nehéz meghatározni.

Példa: 200 000 USD eladási ár / (750 havi bérleti díj * 12 hónap) = 22,22

Ma meglehetősen gyakori, hogy a GRM-t ingatlanszakemberek éves bérleti díjak helyett havi bérleti díjakkal jegyzik. 100 GRM (havi bérleti díjak) = 8,33 GRM (éves bérleti díjak). Az éves bérleti díjak alapján számított 8,33 GRM azt sugallja, hogy a bruttó bérleti díj 8,33 év alatt fizet az ingatlanért.

A bérleti ingatlan értékének általános mértéke a bruttó bérleti jövedelem helyett a nettó hozam alapján a tőkésítési ráta (vagy felső határ). A GRM-mel ellentétben a felső határ nem szorzó, hanem az éves hozam mértéke. A nettó hozamból származtatott GRM-hez hasonló szorzó lenne a felső korlát szorzója.