A növények fájdalmat éreznek?

Tekintettel arra, hogy a növényeknek nincs fájdalomreceptora, idegsejtje vagy agya, nem éreznek fájdalmat ahogy mi, az állatvilág tagjai megértjük. A sárgarépa kitépése vagy a sövény levágása nem a botanikus kínzás egyik formája, és gond nélkül beleharaphat abba az almába. Úgy tűnik azonban, hogy sok növény a korábbiaknál kifinomultabb módszerekkel képes érzékelni és kommunikálni a fizikai ingereket és károsodásokat.

Egyes növények nyilvánvaló érzékszervi képességekkel rendelkeznek, mint például a Vénusz légcsapdája és hihetetlen csapdái, amelyek körülbelül fél másodperc alatt bezáródhatnak. Hasonlóképpen, az érzékeny növény az érintésre reagálva gyorsan összeomlik a leveleiben, amely adaptáció a potenciális növényevők elriasztására szolgálhat. Míg ezek a növények láthatóan érzékelhető érzékelő képességet mutatnak, a legújabb kutatások kimutatták, hogy más növények képesek sejtes szinten érzékelni és reagálni a mechanikai ingerekre. Az Arabidopsis (a tudományos vizsgálatokban általánosan használt mustárnövény) elektromos jeleket küld levélről levélre, amikor hernyók vagy levéltetvek fogyasztják, jeleket a növényevők elleni kémiai védelem fokozására. Míg ezt a figyelemre méltó reakciót fizikai károsodás indítja el, az elektromos figyelmeztető jel nem egyenértékű a fájdalomjelzéssel, és nem szabad antropomorfizálni a sérült növényt fájdalomként szenvedő növényként. A növények kivételesen képesek reagálni a napfényre, a gravitációra, a szélre és még az apró rovarcsípésekre is, de (szerencsére) evolúciós sikereiket és kudarcaikat nem a szenvedés, csak az egyszerű élet és a halál alakította.