A gazdagok 50 éves adócsökkentése nem cseppent le – közölte a közgazdasági tanulmány.

A gazdagok adócsökkentése régóta támogatta konzervatív törvényhozókat és közgazdászokat, akik szerint az ilyen intézkedések “lecsepegnek”. és végül mindenki más számára növelik a munkahelyeket és a jövedelmet. De a London School of Economics új tanulmánya szerint az ilyen adócsökkentések 50 éve csak egy csoportot segített – a gazdagokat.

Az új tanulmány, David Hope, a London School of Economics és Julian Limberg, a A Kings College London 18 fejlett országot vizsgál – Ausztráliától az Egyesült Államokig – 50 éven át, 1965 és 2015 között. A tanulmány összehasonlította azokat az országokat, amelyek egy adott évben adókedvezményeket hajtottak végre, például az Egyesült Államokat 1982-ben, amikor az elnök Ronald Reagan csökkentette a gazdagok adóit, azokkal, akik nem, majd megvizsgálta gazdasági eredményeiket.

Az egy főre eső bruttó hazai termék és a munkanélküliségi ráta öt év után közel azonos volt azokban az országokban, amelyek csökkentették a gazdagokra kivetett adókat, és azokban, amelyek nem “- állapította meg a tanulmány.

De az elemzés egy jelentős változást fedezett fel: A gazdagok jövedelme sokkal gyorsabban nőtt azokban az országokban, ahol csökkentették az adókulcsokat. A gazdagok adócsökkentése ahelyett, hogy a középosztályig csorogna, nem biztos, hogy többet nyújt, mint a segítség a gazdagok jobban megőrzik gazdagságukat, és tovább súlyosbítják a jövedelmi egyenlőtlenséget – derül ki a kutatásból.

“Kutatásaink alapján azt állítanánk, hogy a gazdagok alacsony adóinak megőrzésének gazdasági indoklása gyenge” – mondta Julian Limberg, a tanulmány társszerzője és a londoni King s College közpolitikájának előadója mondta a CBS MoneyWatch-nak küldött e-mailben. “Valójában, ha visszatekintünk a történelembe, akkor a gazdagok számára a legmagasabb adókkal járó időszak – a háború utáni időszak – szintén magas gazdasági növekedésű és alacsony munkanélküliségű időszak volt.”

A @ConversationUK címû cikkünkben David Hope és én azzal érvelünk, hogy a kormányoknak nem szabad indokolatlanul aggódniuk a gazdagok megadóztatásának gazdasági következményei miatt, amikor a COVID-19 fizetési módjának eldöntése. https://t.co/MRgnX8JfmH

– Julian Limberg (@JulianLimberg) 2020. december 16.

Mivel az elemzés 2015-ben ér véget, a kutatás nem tartalmazza Donald Trump elnök hatalmas adóátalakítását, amelyet 2017 végén írt alá, és amely csökkentette a gazdagok és a vállalatok adóit, miközben mérsékelt vágás a középosztály számára. De Limberg, aki David Hope-val, a London School of Economics “Nemzetközi Egyenlőtlenségek Intézetének” vendégtársával társszerzője, azt mondta, hogy nem reméli, hogy az adócsökkentés eredményei sokkal különböznek.

Két jeles közgazdász, Emmanuel Saez és Gabriel Zucman, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem 2019-es kutatásai szerint Trump úr adócsökkentései máris felemelték az ultragazdagok vagyonát. Az évszázad során először a 400 leggazdagabb amerikai család fizetett alacsonyabb adót 2018-ban, mint a középosztály emberei – állapították meg a közgazdászok.

A “London School Economics” “körültekintő” új kutatása “valóban azt sugallja hogy a gazdagok adóemeléseit COVID-nek kell tekinteni – mondta “Berkeley” Zucman a CBS MoneyWatch-nek küldött levelében.

Az erősebb gazdasági növekedés motorja?

Az biztos, a gazdaság dübörgött, mielőtt a pandémia márciusban sújtotta az országot, a munkanélküliségi ráta pedig a legalacsonyabb volt körülbelül fél évszázad múlva. Az olyan konzervatív agytrösztök, mint az American Enterprise Institute, rámutattak Trump úr adócsökkentésére, mint az erősebb gazdasági növekedés motorjára.

Ennek ellenére amerikai családok milliói küzdöttek olyan munkalehetőségek megtalálásáért, amelyek fizették a megélhetést, míg az olyan alapvető dolgok, mint az egészségügy, a lakhatás és az oktatás költségei jóval gyorsabban emelkedtek, mint a tipikus jövedelem. A népszámlálási adatok szerint a jövedelemegyenlőtlenség már a pandémiát megelőzően elérte 50 év legmagasabb pontját.

2020-ban a járvány súlyosbította az egyenlőtlenségeket az összes spektrumban, érintve a faji, nemi és oktatási szakadékokat. Amikor márciusban leállt a gazdaság, azok a munkavállalók, akik nem tudnak áttérni távmunkára – jellemzően alacsonyabban fizetett munkavállalók vesznek részt a kiskereskedelemben, a szolgáltató és vendéglátó munkahelyek – érezték a legjobban.

Ugyanakkor a fehérgalléros munkavállalók általában jobban jártak, mivel a távmunkára való áttéréskor nagyobb eséllyel megtartották munkahelyüket. A befektetőknek is haszna származott, mivel a tőzsde a gazdasági fellendülés reményében élt – ez a fejlemény nem segít az alacsony és középosztálybeli dolgozók többségén. Az Egyesült Államok lakosságának csak körülbelül a felét fektetik be a tőzsdére nyugdíj- és megtakarítási számláik révén, és akkor is az összes részvény több mint 80% -a a leggazdagabb 10% tulajdonában van.

SZAKADÁS: Az amerikai milliárdosok március közepe óta egymilliárd dollárral növelték kollektív vagyonukat.Ez több, mint amennyibe 3000 dolláros ingerellenőrzést küldeni Amerikában minden embernek.

Legfrissebb kutatásaink itt találhatók: https://t.co/wvfXxl92yK pic.twitter. com / sYgDKiuW70

– Amerikaiak az adótisztességért (@ 4TaxFairness) 2020. december 9.

A járvány kezdete óta Amerika 651 milliárdosának együttes vagyona több mint 1 billió dollárral megugrott, december elején elérte a 4 billió dollárt – közölték a hónap elején az adóügyi méltányosságért felelős amerikaiak.

Eközben csaknem 8 millió amerikai esett szegénységbe a pandémia kezdete és november óta, a Chicagói Egyetem és a Notre Dame Egyetem által közzétett új adatok szerint.

A gazdaság és a háztartások újjáépítése az alacsony és középosztálybeli családok számára azok közé a kérdések közé tartozik, amelyekkel Joe Biden megválasztott elnököt a következő hónapban beiktatják. A gazdagokra és a vállalatokra kivetett adók emelése dollármilliárdokkal járulhat hozzá a gazdasági helyreállítást, mondta Zucman a CBS MoneyWatch-nak.

“Ez nemcsak életképes, hanem méltányos lehetőség is, mert a leggazdagabb adófizetők egy része profitált a járványból – például nagyvállalatok, például az Amazon és részvényeseik “- jegyezte meg.” Ezeket az adófizetőket ésszerűen fel lehetne kérni, hogy fizessenek többet a járványos veszteségek pótlására. “