A Flamenco-tartályok

A türkizkék víz és a fehér homokos strandok veszik körül a Puerto Rico-i Culebra-sziget lenyűgöző karibi tájat. Gyönyörű partjai és buja vadvédelmi szentélye csodálókat vonzott a világ minden tájáról. De ennek a lenyűgöző karibi paradicsomnak vannak váratlan díszei a rozsdásodó tankok formájában a második világháborúból.

1901-ben, miután Spanyolország Puerto Ricót átengedte az Egyesült Államoknak, Theodore Roosevelt elnök Culebra összes közterületét a haditengerészetnek osztotta ki. Ezeket a földeket kísérleti leszállásra és földi manőverekre használták, majd 1936-tól bombázási gyakorlatokra. Míg a szigeten nem jött létre hivatalos bázis, nagyon sok felszerelést és fegyverzetet költöztettek oda, és a bombázási gyakorlat évtizedekig tartott. A rakéták 1968-ban 228 napon értek a szigetre, amikor a haditengerészet pilótái a vietnami háborúra készültek.

A haditengerészet nem használta jól a szigetet a helyiekkel, és amikor a katonaság megpróbálta kiüríteni az egész szigetet. népességet kezdtek visszaszorítani. 1970 nyarán Culebra lakói erőszakmentes tüntetésekbe kezdtek azzal a céllal, hogy megszüntessék tengerészeti megszállását. Hét hónapig meneteltek, üléseket tartottak és blokádokat hoztak létre, végül a haditengerészet beleegyezett abba, hogy fokozatosan megszünteti a sziget kísérleti helyszínként való használatát. 1975-re a haditengerészet kitisztult Culebrából.

De nyomukban sok felszerelést hagytak maguk után, köztük több hatalmas harckocsit is. Míg annak nagy részét megtisztították, a hatalmas tankokat nem tudták elmozdítani, és egyszerűen rozsdásodni hagyták őket. A sós tengeri szelek a fémen dolgoztak, ami rozsdásodott és szétmorzsolódott, a helyiek pedig arra vállalkoztak, hogy festékrétegekbe borítsák az elhagyott csomókat.

Ma a tankok megmaradtak, és az amúgy is érintetlen strand egyedülálló jellemzőjévé váltak. Új graffitit adunk folyamatosan a régi tetejére, ami a régi hadigépeknek szinte vidám új életet ad.