3 Már létező emberi kimérák
Az a hír, hogy a kutatók emberi-állat kimérákat akarnak létrehozni, vitákat váltottak ki a közelmúltban, és ötleteket varázsolhatnak a Frankenstein-ish-ról kísérletek. De a kimérák nem mindig az ember által alkotottak – és számos példa létezik már létező emberi kimérákra.
A kimérák lényegében egyetlen organizmusok, amelyek “kettő vagy több sejtből állnak” egyedek “- vagyis két DNS-készletet tartalmaz, amelynek kódja két különálló organizmust alkot.
Az egyik módja annak, hogy a kimérák természetes módon előfordulhatnak az emberekben, az az, hogy a magzat felszívja ikerét. Ez testvér ikreknél fordulhat elő, ha az egyik embrió nagyon korán meghal a terhesség alatt, és egyes sejtjeit a másik iker “felszívja”. A fennmaradó magzatnak két sejtkészlete lesz, a saját eredeti halmaza, valamint az ikertestje.
Ezek az egyének gyakran nem tudják, hogy kimérák. Például 2002-ben a sajtóorgánumok beszámoltak egy Karen Keegan nevű nő történetéről, akinek veseátültetésre volt szüksége, és családjával együtt genetikai teszten esett át. , hogy hátha egy családtag adományozhat neki egyet. De a vizsgálatok azt sugallták, hogy genetikailag Keegan nem lehet fiainak anyja. A rejtély megoldódott, amikor az orvosok felfedezték, hogy az orvosok felfedezték, hogy Keegan kiméra – más DNS-készlettel rendelkezik a vérsejtjeiben, összehasonlítva a testének többi szövetével.
Az ember kiméra is lehet, ha csontvelő-átültetésen esnek át. Ilyen transzplantációk során, amelyeket például leukémia kezelésére lehet használni, az ember saját csontvelőjét megsemmisíti és helyettesíti egy másik személy csontvelőjével. A csontvelőben őssejtek vannak, amelyek vörösvérsejtekké fejlődnek. Ez azt jelenti, hogy egy csontvelő-átültetett személynek életének végéig vérsejtjei lesznek , amelyek genetikailag megegyeznek a th-vel donorból származnak, és genetikailag nem azonosak saját testük többi sejtjével.
Bizonyos esetekben egy csontvelő-átültetésben részesült személy összes vérsejtje megegyezik donoruk. De más esetekben a címzettnek mind a saját, mind a donor vérsejtjeinek keveréke lehet, derül ki a Csontvelő-transzplantáció című folyóirat 2004-es áttekintő cikkéből. A vérátömlesztés átmenetileg más személy sejtjeit is megkapja, de a csontvelő-átültetés során az új vérsejtek állandóak – állítja a kaliforniai San Jose-i Tech Museum of Innovation.
Gyakrabban , az emberek úgynevezett mikrokimerizmust mutathatnak ki – amikor sejtjeik kis része mástól származik. Ez akkor fordulhat elő, ha egy nő teherbe esik, és a magzatból kisszámú sejt vándorol a vérébe, és különböző szervekbe utazik.
Egy 2015-ös tanulmány szerint ez szinte minden terhes nőnél megtörténik, legalábbis ideiglenesen. A kutatók 26 nő veséjéből, májából, lépéből, tüdejéből, szívéből és agyából származó szövetmintákat teszteltek, akik tragikusan haltak meg terhes állapotban vagy a szülés után egy hónapon belül. A tanulmány megállapította, hogy a nők mindegyikében magzati sejtek voltak. A kutatók tudták, hogy a sejtek a magzatból származnak, és nem az anyából, mert a sejtek Y-kromoszómát tartalmaznak (csak férfiaknál találhatók meg), és a nők mind fiat hordoztak.
Bizonyos esetekben a magzati sejtek évekig maradhatnak egy nő testében. Egy 2012-es tanulmányban a kutatók 59 32 és 101 év közötti nő agyát elemezték, miután elhunytak. Megállapították, hogy e nők 63 százalékában volt férfi magzati sejtek nyoma a magzati sejtekből Az agyukban a legidősebb nő, akinek magzati sejtjei voltak, 94 éves volt, ami azt sugallja, hogy ezek a sejtek néha egy életen át a testben maradhatnak.
- A 9 legérdekesebb transzplantáció
- Inside Life Science: Egyszer egy őssejt
- 11 testrész nőtt fel a laboratóriumban